A fülszöveg alapján nagyon kíváncsi voltam a könyvre, plusz úgy gondoltam, hogy kell valami újdonság, valami új műfaj, amit ritkán olvasok. Így merültem el a „kockák” világában és a ’80-as években.
2045-ben járunk és a világ annyira megváltozott, a valóság annyira taszító hely lett, hogy az emberek vagy a tudatmódosító szerekhez nyúlnak vagy egy OASIS nevű világméretű virtuális valóságba menekülnek. Főhősünk, Wade, is a virtuális valóságban tölti szinte minden szabad percét, a rendszeren belül jár középiskolába, ott ismerkedik, barátkozik. Tulajdonképpen a való világ nem csak neki, hanem az egész társadalomnak csak egy másodlagos élet, ahol a testük alapvető szükségleteit kielégíthetik.
Amikor az OASIS tervezője meghal, a birodalmát, a rendszere feletti hatalmat nem örökíti senkire, hanem egy kalandos játékot talál ki. Aki ezt a játékot végigviszi, minden feladványt megold, azé az emberé lesz minden.
Wade, hosszú évek után, sikeresen megoldja az első feladványt, amivel életveszélybe sodorja magát. Ugyanis itt nem csak egy sima virtuális játék megszerzése felett megy a harc, hanem rengeteg pénz, és egy olyan univerzum felett, ahova szinte teljesen áttevődött már az emberek élete (itt dolgoznak, tanulnak, házakat építenek, stb.). Ezért nem csak a „sima” felhasználók szeretnék megszerezni a hagyatékot, hanem a világ nagy részét uraló cég, melynek az emberei maximális támogatottsággal és pénzzel rendelkeznek és bármire képesek.
A regény elején hozzá kellett szoknom ehhez a „kocka” léthez, a ’80-es évekbeli játékok, popkultúra megismeréséhez, ami valamikor már egy kicsit sok volt. Aztán amikor már nem csak egy-egy játék részleteiről volt szó, hanem kezdett az elbeszélés felpörögni, és egy izgalmas kalandregénnyé átalakulni, egyre jobban élveztem és egyre jobban elmerültem a rejtvények világában. Alig vártam, hogy egy-egy rejtvényt megoldjon Wade, és haladjon tovább, mert ahogy a vége felé közeledett a játék egyre inkább eltűntek az erkölcsök, a játék tisztasága. Fordulatok sokasága követte egymást, miközben szorított az idő, és a győzelem felé vezető út egyre rögösebb lett. Az elbeszélés utolsó oldalai egyre több meglepetést hoztak, és egyre több izgalmat.
Összefoglalván: a könyv eleje számomra kicsit unalmas volt, ha nincs ilyen remekül megírva, sokszor leraktam volna a regényt. Aztán szerencsére nagyon beindult a cselekmény, és egy mozgalmas, lebilincselő művé vált.
Örülök, hogy elszakadtam kicsit a megszokott műfajú könyvektől, és belevetettem magam a Ready Player One-ba. 4 és fél csillagot adnék a regényre, de mivel nincs fél csillag nálam, így 5 csillag lesz.
„Azért hoztam létre az OASIST, mert soha nem találtam a helyem a valóságban. Nem tudtam, hogyan teremtsek kapcsolatot az emberekkel. Egész életemben féltem. Egészen addig, amíg fel nem fogtam, hogy hamarosan vége. Akkor értettem meg, hogy néha, bármennyire rémisztő és fájdalmas, a valóság egyetlen hely, ahol igazi boldogságra találhatunk. És a valóság valós.”
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2012, 2015, 2018
Oldalak száma: 458 oldal
Fordította: Roboz Gábor
EGY VILÁG LÉTE FOROG KOCKÁN.
EGY KÜLDETÉS A VÉGSŐ NYEREMÉNYÉRT.
FELKÉSZÜLTÉL?
2045-öt írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-be, a világméretű virtuális valóságba.
Amikor az OASIS tervezője meghal, ördögi feladványsort hagy maga után, melyek megfejtéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség. Aki először megfejti mindet, az örökölheti hatalmas vagyonát – és egyben az OASIS feletti hatalmat.
Wade oldja meg az első feladványt, és ezzel életveszélybe kerül. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért. A játék ezzel megkezdődik, a túlélés egyetlen módja pedig a győzelem.
