Ha egy igazán jó skandináv krimit szeretnél olvasni, akkor én biztosan Anders de la Motte-t ajánlom. Szerintem a svéd szerző a modern északi krimi koronázatlan királya: az eddig magyarul megjelent művei kivétel nélkül bizonyították zsenialitását, a Leo Asker-sorozat harmadik kötete, a Rozsdaerdő pedig csak tovább erősíti ezt a státuszt.
A cselekmény gerincét adó elhagyatott tőzegfeldolgozó és a köré fonódó kísérteties vidék valóságos aranybánya az urbexesek számára, ám a rothadás és lápos terület nagyon veszélyes is, ezért kevesen merészkednek be ide. Már 1973-ban találtak itt egy ősi, vélhetően rituálisan kivégzett nőt, most azonban a múlt újabb torz emléket vet a jelenbe. Amikor két youtuber engedély nélkül behatol az elhagyatott tőzegfeldolgozóba egy titokzatos nő egy tíz évvel ezelőtti gyilkosság áldozatának levágott ujját adja át nekik.
Itt lép színre az elszánt Leo Asker és az elveszett lelkek osztálya. Miután megkapják a 10 évvel ezelőtti gyilkossági ügyet, amiben az áldozat szintén egy fiatal nő, a nyomozás során Asker nem pusztán az idővel fut versenyt egy láthatatlan gyilkos után kajtatva, hanem a rozsdaerdő peremén megbúvó, barátságtalan lakók nyílt fenyegetéseivel is meg kell küzdenie. A feszültség akkor hág igazán a tetőfokára, amikor az események hátborzongató fordulatot vesznek: a nyomozás ugyanis olyan irányt vesz, ami már Leo személyes ismerőseit is közvetlenül érinti. Ráadásul nemcsak a kollégái életét, a saját karrierjét is veszélybe sodorja.
Mindeközben Martin Hill, Leo gyerekkori barátja, akivel a sors az előző két könyvben is összehozta nyomozni, most végzetes spirálba kerül. A férfit még mindig kísértik a korábbi esetek okozta feldolgozatlan traumák, ezért kissé labilissá válik, mígnem egy titokzatos nő hálójába kerül.
De la Motte zsenialitás az atmoszférateremtésben. A rozsdaerdő nem csupán egy díszlet, hanem egy önálló, lélegző, fenyegető entitás. A szerző mesterien állítja szembe a modern kori gyilkosság utáni nyomozást az erdő ősrégi, babonákkal és rituálékkal terhelt sötét titkaival. A rozsdásodó autók és a titokzatos lápvidék olyan baljós atmoszférát teremtenek, amely szinte beleragad az olvasó bőrébe: szinte érezzük a nedves avar szagát és a rothadó növényeket minden egyes lapozásnál.
A Rozsdaerdő egy sodró lendületű, izgalmas krimi, amelyet lehetetlenség letenni, kiváló olvasmány a hűvös, őszi időben.
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2026
Oldalak száma: 384
Fordította: Dobosi Beáta
Leo Asker nyomozó alig rendezkedett be az elveszett lelkek osztályán, eddigi sikerei elismeréseként előléptetéssel kecsegtetik. Bosszúszomjas ellenlábasa, Jonas Hellman azonban mindent elkövet ennek megakadályozásáért, és egy olyan régóta megfeneklett üggyel kísérti meg Askert, amely nem hiába maradt megoldatlan egy évtizeden át. Tíz éve különös kegyetlenséggel meggyilkoltak egy nőt a Rozsdaerdőben álló tőzegfeldolgozóban, a sebei pedig hátborzongató hasonlóságot mutatnak egy ugyanebben az erdőben talált ezeréves lápi múmia sérüléseivel. Az eltemetett ügynek új lendületet ad, hogy évek után a semmiből előkerül az áldozat levágott ujja. Leo régi barátjához, Martin Hillhez fordul, hogy felgöngyölítsék a látszólag viking korig visszanyúló, mitologikus rejtély szálait, és napvilágra hozzák a sűrű, sötét Rozsdaerdőben elhantolt titkokat.
