Ez az a könyv, amit úgy érdemes olvasni, hogy van az embernek ideje rá. Ne kelljen megszakítani az élményt, amit a regény nyújt, csak leülni és elolvasni. Ami egyébként nem nehéz, mert az események egész egyszerűen csak sodornak magukkal.
SPOILER!
Az elbeszélés főszereplői Laura – egy sajnálatraméltó, furcsa fiatal lány, Carla – egy gazdag, arrogáns nő és a „minden lében kanál” Miriam. A cselekmény előrehaladtával szép lassan kibontakozik előttünk az életük, a múltjuk, az események, melyek ilyenné formálták őket. A mű elején holtan találnak egy férfit, akihez mindhármuknak valamilyen szinten köze van, ráadásul ők látták utoljára élve a fiatalembert.
Egy narrátor által nem csak a főszereplők, hanem más karakterek gondolataival, cselekedeteivel is megismerkedhetünk, melyek nem csak a gyilkosság megoldása szempontjából fontos információk, hanem általuk régi titkok is felszínre kerülnek.
A szerző pedig, hogy még egy kicsit csavarjon a sztorin, a könyv a könyvben írói eszközével is élt.
Őszintén szólva rendkívül nehéz volt úgy írnom erről a könyvről, hogy ne spoilerezzem el az egészet, mert minden történésnek, kimondott szónak jelentősége van, minden mindennel összefügg. Egy lassan épülő lélektani történet, melyben egy percig sem lehetünk biztosak az elkövető személyében. Nekem végig az járt a fejemben, hogy vajon melyik szereplőre vonatkozik a könyv címe, ki lesz az, akinél végül annyira betelt a pohár, hogy meggyilkolt valakit.
Ne egy nyomozós krimire számítsunk, amikor kezünkbe vesszük ezt a regényt, inkább egyfajta kirakósra, melynek a darabjait nekünk kell a helyére illesztenünk az elbeszélés olvasása közben. Engem pont ez fogott meg leginkább a Lassan izzó tűzben, pont ezért tartom letehetetlen műnek.
„Irene azt olvasta egy újságcikkben, hogy a világon a legboldogabb emberek a férjezetlen, gyermektelen nők. Értette, hogy miért, sok érv szólt az efféle szabadság mellett, hogy ne tartozzon az ember felelősséggel senkinek, hogy pontosan úgy élhessen, ahogy kedve tartja. Csakhogy ha egyszer szerelmes lesz, akkor soha nem lehet igazán szabad, ugye? Akkor már késő.”
Kiadó: XXI. Század
Kiadás éve: 2021
Oldalak száma: 304 oldal
Fordította: Tomori Gábor
„Mi ütött beléd?”
Laurát egész életében előítélettel kezelték. Azt mondták rá, forrófejű, problémás, különc. Volt, aki egyenesen azt állította, veszélyes.
Miriam tudja, hogy Laura nem feltétlenül gyilkos, csak mert látták távozni a borzalmas gyilkosság színhelyéről, ráadásul véres ruhában. Miriam tisztában van vele, milyen könnyen előfordul, hogy az ember rosszkor jár a rossz helyen.
Carla magánkívül van az unokaöccse brutális meggyilkolása után. Senkiben se bízik: jó emberek is képesek szörnyűségekre. De milyen messzire megy Carla, hogy megbékélhessen?
Mindenki sérült, az ártatlanok és a bűnösök is. Vannak, akik annyira sérültek, hogy ölni is képesek.
„Nézd, mit tettél – és mi lett belőle.”
