Legjobb 5+1 könyv, amit 2017-ben olvastam

Megint összeállítottam Nektek egy 5+1-es listát. Ezen a listán most azokról a könyvekről olvashattok pár mondatot, melyek 2017-es megjelenésűek, és a legjobbnak tartom őket. Így is nehéz volt kiválasztani hat művet, ráadásul még rengeteg, ebben az évben kiadott elbeszélés van az asztalomon, ezért a lajstrom lehet 10+1-re bővülne 🙂

Lássuk az 5+1-et:

  • SARAH PINBOROUGH: Ne higgy a szemének!

“Nekem nagyon tetszett a mű. Jól megcsavarta az írónő a történetet, titokzatossá, érdekessé tette, egy percig sem hagyta, hogy elkalandozzon a figyelmem. Tudom, hogy lesznek olvasók, akik furának tartják majd a regény végét, de kérem őket, vonatkoztassanak el a realitásoktól, hiszen ez “csak” egy könyv.”

(A teljes véleményemet a könyvről ITT olvashatjátok!)

 

 

 

 

  • AMY GENTRY: Ki ez a lány? – Eltűnt. Megkerült?

“Annyira felpörgött a vége, bizonyos részletekre annyira figyelni kellett, hogy “le kellett ülepednie” bennem a regénynek, és át kellett gondolnom az egészet, ezután jött csak az aha-élmény. Tehát senki ne gondolja azt, hogy ez egy könnyű olvasmány lesz, és azt tanácsolom, hogy ne megszakításokkal olvassátok el a könyvet. Ez az a regény, amit “egy ültő helyben” kell elolvasni, ami könnyedén menni is fog.”

(A teljes véleményemet a könyvről ITT olvashatjátok!)

 

  • NICK CUTTER: A szekta

“Hát ez nagyon durva volt. Az első oldalaktól kezdve féltem, de annyira, hogy szünetekkel tudtam csak elolvasni a könyvet. Nick Cutter zseniális író, aki még így is elérte, hogy teljesen magával ragadjon a regény.”

(A teljes véleményemet a könyvről ITT olvashatjátok!)

 

 

 

 

 

  • MATT HAIG: A ​lány, aki megmenti a karácsonyt (A fiú, akit Karácsonynak hívnak 2.)

“Nem elég, hogy egy nagyon megindító és szép történettel találkozhattunk ebben a könyvben, de még egy fordulatokkal teli elbeszélés részesei is lehettünk. Egy olyan írásé, melyből rengeteget tudnék idézni, és azt hiszem már ezek az idézetek is elgondolkodtatnák az embereket a másokhoz fűződő kapcsolataikról, viszonyulásaikról.”

(A teljes véleményemet a könyvről ITT olvashatjátok!)

 

 

 

 

  • TARA ALTEBRANDO: A távozás

“A történetük feltárása is nagyon izgalmas volt, de jobban elgondolkodtatott, ahogy egyre inkább megváltozott a szereplők véleménye az emlékezésről, az emlékeink fontosságáról. Magam sem tudom, hogy mit választanék: feltárni egy múltat, ami bizonytalan, lehet tele van erőszakkal, traumákkal, vagy továbblépni és élni, mintha mi sem történt volna.”

(A teljes véleményemet a könyvről ITT olvashatjátok!)

 

 

 

  • EILEEN COOK: Címlapsztori

“Ami nekem még nagyon tetszett, ugyanakkor meg is rémített, ahogy a szerző nagyszerűen ábrázolta az emberek befolyásolhatóságát a sajtó és az internet által, valamint a többség véleményével szemben álló meglátás elfojtását.”

(A teljes véleményemet a könyvről ITT olvashatjátok!)

 

 

 

 

 

 

Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , ,
előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 + 9 =

49 shares