„Írja össze azokat a tárgyakat, amelyeket nélkülözhetetlennek tart!
A kérdés különösnek, sőt tolakodónak tűnik – és a két nő számára, akik megválaszolják, pusztítóak lesznek a következmények.
EMMA
A sokkoló betöréstől megviselt Emma új lakásba akar költözni, ám egyetlen lakást sem talál megfizethetőnek vagy elég biztonságosnak. Egészen addig, amíg meg nem érkezik a Folgate Street egy számba. A ház az építészet remeke: minimalista tervrajz, halvány kő, táblaüveg, égig érő falak. Ám vannak szabályok. A titokzatos építész, a tervező, továbbra is parancsol a házban: nincs könyv, nincs díszpárna, nincs fénykép, sem rendetlenség, egyáltalán semmiféle személyes tárgy. A teret arra szánták, hogy megváltoztassa azt, aki benne él – és ez be is következik.
JANE
Magánéletének tragédiája után Jane új életet akar kezdeni. Amikor rátalál a Folgate Street egyes számra, azonnal megtetszik neki a ház, és annak zárkózott, vonzó tervezője. Röviddel beköltözése után Jane értesül a hozzá külsőre és korban is hasonlító, előző lakó tragikus balesetéről. Miközben Jane megpróbálja szétszálazni az igazságot és a hazugságot, akaratlanul is ugyanazokat a mintákat követi, ugyanazokat a döntéseket hozza, ugyanazokkal az emberekkel hozza össze a véletlen, és ugyanazt a rettegést éli át, mint az előző lány.”
A történet középpontjában 2 nő és egy ház áll: Emma, Jane és a Folgate Street egy.
A Folgate Street 1. egy gyönyörű, biztonságos épület, alacsony bérleti díjjal. Ennek oka, hogy az építész csak egy különleges kérdőív, valamint egy személyes elbeszélgetés után adja csak ki a “kiválasztottaknak”. A beköltözés után pedig rengeteg szabály van, amit az ott élőknek be kell tartania, ellenkező esetben menniük kell. Emma az élettársával, Simonnal nyeri meg a lakhatást, míg Jane egyedül költözik be. Az Emmával történt trauma hatására a párkapcsolata darabokban hever, és ez a Folgate Street egy alatt csak rosszabb lesz, míg végül külön válnak útjaik Simonnal.
A cselekményt az író felváltva, a múltban, Emma nézőpontjából szemlélteti, míg a jelenben Jane szemszögéből olvashatjuk a történéseket. Mindkét elbeszélés fokozatosan bontakozik ki, egyre meglepőbb, rejtélyesebb történésekkel. Miközben mindketten különleges viszonyba keverednek a ház építészével, Edward Monkforddal.
A “romantikus” kapcsolatok létrejöttét követően még érdekesebb, titokzatosabb események sorozata követi egymást mindkét cselekményszálon. Míg össze nem fonódnak, és egy fordulatokkal teli sztorit kapunk.
Véleményem szerint ez egy jól megírt regény volt, valamit mégis hiányoltam belőle. Tény, hogy váratlanul értek mozzanatok a műben, mégsem rázott ki egyszer sem a hideg. Nem valószínű, hogy még egyszer el fogom olvasni, de egy hétvégi napra tökéletes könyv volt.
