Anne L. Green: Viharos érzelmek – Ő a testemet, én a lelkét mentettem meg!

Kiadó: Álomgyár Kiadó

Oldalszám: 496 oldal

Megjelenés: 2016.

„Szenvedély nélkül lehet élni, de vajon érdemes?

Jason Scott az FBI kommandós alakulatának tagjaként élte nem éppen hétköznapi életét. Egy napon azonban, egy balul elsült akció után, minden a darabjaira hullik körülötte. Létezésének új értelmet keresve elvállalja egy befolyásos szenátor lányának védelmét, ám hamar rá kell döbbennie, hogy nem kell a csatatérre lépnie, hogy kemény küzdelmeket éljen át.

A szépséges és lázadó Nina legfőbb szórakozása testőrei megleckéztetése. Mindennapi csatározásaik ellenére mindketten érzik, hogy lassan feltámad bennük az egymás iránti fékezhetetlen vágy, míg végül a lány egyszer csak meglátja a felszín alatt rejtőző valódi Jasont, és ráébred, hogy ő sokkal több mint egy testőr.

Heves ellenállásuk dacára hatalmába keríti őket a szerelem. A sors azonban újra és újra próbára teszi őket: támadások, ármányok, sötét titkok kereszttüzében rá kell ébredniük: a szerelemben nincs megalkuvás.

Vajon mindkettőjük vonzalmát csak a szenvedély mozgatja? Vajon van jövője a szerelemnek a múlt árnyékában?

Az Aranykönyv-díjra jelölt Anne L. Green a 2015. év elsőkönyves felfedezettje, a váratlan fordulatokban bővelkedő legújabb romantikus-erotikus regényében válaszokat keres a sokakat izgató kérdésekre.”

Még nem olvastam egyetlen könyvet sem az írónőtől, így gondoltam eljött az ideje. Az Álomgyár Kiadó segítségével pótoltam is ezt a hiányosságot. 🙂

Többé-kevésbé két részre tudtam osztani a regényt:

Az “első rész” egy igazi romantikus-erotikus történet volt, olyan szituációkkal, olyan macska-egér játékkal, melynek elég egyértelmű volt a kimenetele. Mégis szerintem pont ez kell a nők nagy részének: ilyen vagy hasonló szavakat szeretnének hallani a férfiaktól és ilyen pillanatoknak szeretnének élni.

Beismerem, hogy nekem viszont túl sok volt, számomra túl érzelgős volt a műnek ez a része. Az csak rontott a helyzeten, hogy a női főszereplő, Nina gyerekes megmozdulásaival, viselkedésével majdnem kikergetett a világból.

Az elbeszélésnek ebben a részében voltak ugyan fordulatok, de valahogy nem éreztem a súlyukat. Egy kivétel volt csupán, de az tényleg letaglózó volt és később is fontos szerepet játszott a sztori alakulásában.

Csaknem egyik oldalról a másikra megváltozott a mű hangulata.

Végre a főhősök kapcsolata is kicsit “életszerűbbé” vált.

Sokkal pörgősebb lett a regény, elképedve olvastam az új információkat. Aztán amikor már azt hittem, hogy nyugodtan végigolvashatom a könyvet, olyan titkok kerültek napvilágra, olyan események váltották egymást, hogy elképedve bújtam az utolsó lapokat, sorokat, mondatokat. És nem hittem el…

Összefoglalván: nekem a regény körülbelül a felétől tetszett igazán, az első felét túlságosan érzelgősnek éltem meg. Aki viszont szeretne egy kicsit ábrándozni, annak bátran ajánlom ezt a művet.

Anne L. Green: Viharos érzelmek - Ő a testemet, én a lelkét mentettem meg!

9

Író

8.5/10

Történet

8.5/10

Karakterek

9.0/10

Kiszámíthatatlanság

10.0/10
Tags: álomgyár kiadó, anne l.green, könyv, könyvkritika, könyvmoly, ő a testemet én a lelkét mentettem meg, vélemény, viharos érzelmek

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt + tizenegy =

0 shares

Archívum

Címkék