Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 432 oldal
Megjelenés: 2016.
„Barcelona, 1888 májusa. Alig néhány héttel az ország első világkiállításának megnyitója előtt több fiatal lány borzalmasan megcsonkított holttestére bukkannak. Sebeik egy feledés homályába merült, régi átkot idéznek.
A könyörtelen gyilkos utáni hajszába három civil is belekeveredik. Daniel Amat, az Oxfordban élő fiatal tanár, aki különös körülmények között meghalt édesapja miatt tér vissza Barcelonába. Bernat Fleixa, aki újságíróként dolgozik a Correo de Barcelonánál, és leghőbb vágya egy olyan esetről írni, amely végre híressé teszi. Az orvostanhallgató Pau Gilbert, akinek minden lépését súlyos titkok övezik. A gyilkos kézre kerítése érdekében ők hárman egy olyan 16. századi anatómiai kézirat nyomába erednek, amely merőben megváltoztathatja a tudomány állását.
Jordi Llobregat 2015-ös regénye az egyik legváratlanabb és legnagyobb sikert arató történelmi krimi volt Spanyolországban. A megjelenését követően több mint tizenöt országban keltek el a kiadás jogai, többek között az Egyesült Államokban is.”
Mindig érdekesnek találom azokat a könyveket, melyeknek van valós alapja, ezért még lelkesebben álltam neki az olvasásnak.
A szerző a 19.század Barcelonájába helyezi a történetet, közvetlenül az 1888-as világkiállítás előtti időszakra. Fontos szerepet kapott a történetben ennek az időszaknak az orvostudománya, illetve egy 16.században élt doktor, tudós, Vesalius. (Andreas Vesalius – Brüsszel, 1514. december 31. – Zakünthosz, Görögország, 1564. október 15. – németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését. Forrás: Wikipédia )
Nagyon könnyen beleéltem magam ebbe a korszakba, hiszen a regény tele volt részletes leírásokkal, mind Barcelonáról, mind a világkiállítás előkészületeiről, vagy a gyógyítás tudományának korábbi szakaszáról.
Ezek a részletek arra sarkalltak, hogy jobban utánanézzek egy-egy témának, illetve Barcelona esetében méginkább vágyódom ennek a városnak az utcáira.
Az író nagyon jól összefűzte a fikciót a valósággal és egy nagyon érdekes krimit alkotott, melyben senki sem az, akinek mutatja a magát, mindenkinek van valami titka. A talányok a történet előrehaladtával szép lassan kiderültek, hatalmas fordulatokat hozva magukkal, vagy megváltoztatva a cselekmény fonalát.
Nagyon tetszett, hogy már nagyon sok mindent megtudtam, kezdett összeállni a kép, a titkokra fény derült, de a gyilkos kilétével kapcsolatban a szerző szinte teljes sötétségben tartott vagy folyamatosan félrevezetett. Teljes egészében meglepetés volt a gyilkos kiléte, ahogy a történet vége is.
Összefoglalván: engem végig fogva tartott az elbeszélés, egész nap motoszkált a fejemben, hogy mi fog történni. Úgy gondolom, hiába pörgött a cselekmény, ez a mű nem egy “pár óra alatt elolvasom ponyvaregény” volt, ezen a művön gondolkodni kellett, minden szóra odafigyelni, és így nyújtott még több pluszt, még több ismeretet számomra.