Kiadó: Maxim Könyvkiadó
Oldalszám: 354 oldal
Megjelenés: 2016.
Sorozat: Dream válogatás
„A félvér Emma és szirén szerelme, Galén túlélték a két tengeri királyság között dúló harcokat, és úgy tűnik, sikerült kibékíteni a tritonokat a Poszeidón-házzal. Egyetlen vágyuk, hogy a problémáktól távol együtt élhessenek. Így Emma nagyapja, a poszeidón király tanácsára Neptunba látogatnak. A város otthont ad mind a sziréneknek, mind a félvéreknek. Azonban sem Emma, sem Galén nem számított arra, hogy nekik kell békét teremteni az óceáni, a földlakó és az édesvízi szirének között. Arra sem készültek fel, hogy találkoznak a jóképű félvérrel, Reeddel, aki nem igazán palástolja érzéseit Emma iránt. A feszültség egyre nő a szerelmesek között, és Galén távollétében úgy tűnik, Emma enged Reed csábításának…
De ami mégis a legnagyobb fenyegetést jelenti, hogy Emma és Galén belecsöppennek egy hatalmi harc kellős közepébe, amivel nemcsak kapcsolatuk, hanem óceáni királyságaik is veszélybe kerülnek.”
A borító: nagyon szeretem az eredeti borítós, eredeti címes fedőlapokat, főleg, ha még igényesek is. A regény ill. az egész sorozat esetében is, ezt sikerült megvalósítani.
Nagyon tetszik ez a trilógia az egyedi témaválasztás miatt: sellőkről, tengeri királyságokról, a víz alatti élővilágról még ilyen stílusú regényt nem olvastam.
Pozitívnak találtam, hogy nem tudom összehasonlítani ezt a könyvet, az előzőekkel, hogy mindhárom regény más-más élményt nyújt. ( A második rész – a Triton véleményezése itt található)
Ez a mű olyannyira akciódús volt, hogy pl. Galén esetében már túlzásnak éreztem.
Nem egy nagy fordulat történt a regényben, ami szépen, lassan bontakozott ki, fokozatosan szítva az olvasóban a feszültséget, hanem több kisebb ténykedést élhettünk meg. Voltak amiket kedveltem és voltak, amiket feleslegesnek éreztem.
A rengeteg cselekedet mellett számtalan fordulat is jellemezte az elbeszélést. Ezekkel kapcsolatban már nem volt olyan érzésem, mit a fentebb leírtak. Úgy érzem a széria lezárásaként szükség volt ezekre az új információkra, csavarokra.
Ami nagyon nem volt az ínyemre, az Emma viselkedése: véleményem szerint, ha valaki komoly párkapcsolatban él, egy olyan szirénnel 🙂 , aki ennyi mindent feláldozott, megtett érte és úgy általában minden kívánságát teljesítette, plusz őrülten szerelmes belé 🙂 …na az a lány ne a lehetőségeit kutatgassa 🙂
Szirénia örökségének utolsó kötete plusz információkkal is kiegészítette a teljes történetet. Rengeteg cselekményt, fordulatokat, titkokat vonultatott fel, a szereplők egy másik arcát is megismerhettük. Mindezek ellenére is kiszámítható, előrelátható volt a könyv.