Sajnos egyenlőre nem jelenik meg magyarul új Anders de la Motte regény és mivel a téli szabadság alatt kandalló melletti izgalmas skandináv krimikre vágytam, úgy gondoltam tesztelek 2 hét alatt 3 könyvet. Az első választottam A toronyőr című krimi volt.
Camilla Läckberg svéd írónő Fjällbackában, egy svéd kisvárosban született. A Jéghercegnő című első krimijével vált híressé, 2005-ben pedig Svédországban az Év Írója címet is elnyerte. Ez elegendő ajánlólevélnek bizonyult számomra, így mivel a Jéghercegnő nem volt kapható, ezért az ajánlószöveg alapján A toronyőr című krimit választottam, amely a 10 részes Fjällbacka sorozat 7. kötete. Mivel azonban a szereplők magánéleti vonatkozásait leszámítva különálló bűnügyekről van szó, követhető volt a sztori.
A történet főhőse ezúttal is – mint a sorozat valamennyi kötetében – Patrik Hedström nyomozó és felesége Erica Falck regényíró. A sztori három szálon halad. Az egyik vonalon Annie Westert ismerjük meg, aki kisfiával megérkezik a városba, hogy onnan áthajózzon a tulajdonában álló, magányos Gräskär szigetre, amelyet a helyiek csak beszédesen Kísértetszigetnek hívnak, mivel a legenda szerint a múlt században négy ember tűnt el onnan nyomtalanul, azóta pedig különös dolgok történnek. Annie-t a pletykák nem nagyon érdeklik, számára az a legfontosabb, hogy minél távolabb legyen attól, aki elől menekül.
A másik szálon keresztül Patrik és Erica, valamint családjuk életébe nyerhetünk betekintést, miközben történik egy gyilkosság a városban, a nyomozással pedig a férfit bízzák meg. A gyilkossági nyomozást leszámítva ezek voltak azok a részek, amelyek kifejezetten untattak. Már maga Patrik és Erica mindennapjainak leírása is egyhangú és élvezhetetlen volt, de a nő testvére életének boncolgatása részeknél bevallom, lapoztam. Lehet ez érdekesebb volt azok számára, akik az összes előző kötetet is olvasták, de szerintem nekem akkor is lapos és unalmas lett volna.
A harmadik szál a Kísértetsziget egykori lakóinak életét mutatja be. Adott egy fiatal és naiv cselédlány, aki nagy hirtelen hozzámegy a gazdái fiához, aki toronyőrként dolgozik a szigeten. A fiatalasszony követi férjét Gräskärra és sokkal boldogabb jövőben reménykedik, mint ami végül ott várja. Szomorú tragédiája szép lassan bontakozik ki, azonban mégsem ad magyarázatot mindenre.
Amint látható, maga az alaptörténet nagyon érdekes és számos lehetőséget tartogatna. Adott egy kísértetjárta sziget, rajta egy ódon világítótoronnyal, a közeli városban pedig gyilkosság történik. Minden adott egy izgalmas és élvezetes krimihez. Csakhogy számomra Camilla Läckberg írói kvalitásai messze elmaradtak Anders de la Motte képességeitől. Míg utóbbinál nemcsak a történet miatt szerettem a könyveit, hanem azért is, mert élvezet volt olvasni, addig Läckbergnél a sztori érdekes és izgalmas, de az írásmód meg sem közelíti a szépirodalmi nyelvezetet.
A befejezés nem annyira váratlan, és nekem nem is tetszett, valamint bőven maradtak elvarratlan szálak. Az írónő többször belebegtette, hogy azért hívják Gräskär-t Kísértetszigetnek, mert anno négy ember nyomtalanul tűnt el innen, viszont a könyv csak két ember eltűnésére ad magyarázatot. Ráadásul utalás történik arra is, hogy a múlt században itt élő fiatalasszony már maga is hallja a szellemeket, de arra végül nem kapunk magyarázatot, hogy ők hogy kerülte oda és mi az ő tragédiájuk? Szerintem ezt a kísértetszigetes részt sokkal jobban ki lehetett volna dolgozni, több ijesztőbb és izgalmasabb leírással karakteresebbé vált volna a történet.
Összességében gondolom ezek után senkit se lep meg, hogy nem igazán tetszett a könyv, mivel mind a történet kidolgozásában, mind a stílusában elég sok gyermekbetegsége akadt ahhoz képest, hogy Camilla Läckberg sokkötetes, elismert író Svédországban.
Kiadó: Animus
Kiadás éve: 2009
Oldalak száma: 394
Fordította: Dobosi Beáta
Egy nyár eleji éjszakán Annie Wester bepattan a kocsijába, a keze a kormányon csupa vér. A kisfiával az egyetlen biztonságos helyre hajt, amit ismer: a Fjällbacka partjainál húzódó Grskär szigetére. Nem érdekli, hogy a szóbeszéd úgy tartja, hogy ott, a gyönyörű, ódon világítótorony árnyékában kísértetek tanyáznak.
Mats Sverin, a nő kamaszkori szerelme szintén nemrég költözött vissza Fjällbackába, s meg is látogatja Annie-t a szigeten. Ám a férfit másnap holtan találják a lakásában. A Patrik Hedström vezette nyomozás igen hamar elakad, mert noha Matsot mindenki szerette, senki nem ismerte igazán. Miért nem beszélt soha a magánéletéről? Mit rejtegetett? Patrik és csapata erejét megfeszítve dolgozik a bűntény felgöngyölítésén, és szép lassan hátborzongató titkokra derül fény…
