Ez a könyv nem igazán ragadta meg a szívemet, pedig egy repülőgép szerencsétlenségről szóló történetnek, hozzáadva a jelenlegi lelki állapotomat és azt, hogy egyetlen gyermek élte túl a tragédiát, akinek az egész családja odalett, talán illet volna.
Edward családjával New Yorkból Los Angelesbe készül költözni, nagy változások előtt van az életük, és sok kérdés van bennük, ahogy a fiatal nőben is, aki a repülőn tudja meg, hogy terhes, a veterán katonában is, aki leépülése után, nem is tudja, hogy mi értelme van vagy volt az életének, és még rajtuk kívül száznyolcvanhat emberben merül fel, ezernyi kérdés, egy hosszú út során. Azonban hiába a sok aggodalom, a gép lezuhan, és ezután semminek sem marad értelme. Edward is így érzi magát, nem látja értelmét az életének, miért éppen ő, és még ezernyi kérdés forog a fejében, amit súlyosan maga alá temet. Mások szentnek hiszik, már-már rajonganak érte, kitüntettetnek érzik a szerepét, de mégis, hogy lenne az? A történet tehát arról szól, hogyan tud egy kiskamasz egy ilyen szintű fájdalmat feldolgozni.
A regényt valós történet ihlette, 2010. május 12-én ugyanis a Tripoli repülőterén lezuhant a líbiai légitársaság Dél-Afrikából érkező gépe, ahol a katasztrófát csak egy 9 éves holland kisfiú élte túl. Emiatt kifejezetten megrázó olvasni, azonban rám nem tudott különösebb hatást gyakorolni. Az elején rögtön megtudjuk, hogy lezuhan a repülőgép, aminek minden utasa meghal, kivéve Edward, azonban az ok rejtve marad előttünk. Két szálon kezd el futni a történet, először egy-egy kiragadott utas, és párbeszéd. Véleményem szerint túl sokan lettek kiragadva, így egyiket sem sikerült, annyira kidolgozni, hogy bármelyik is megérintse az olvasó lelkét, vagy közel kerülhessen az adott szereplő, bár a főszereplő egyértelműen a túlélő kisfiú volt. Az, hogy a repülőgép, miért zuhant le, azt csak a legvégén tudjuk meg. Mindeközben a másik szálon Edward szenvedését követhetjük nyomon, de mivel ez a gyermek nagyon zárkózott karakter, így kevés a lényegi információ, cselekmény arról, mit élhet át, így nem tudott igazán közel kerülni hozzám a karaktere. Edward nehezen birkózik meg az őt ért traumákkal, és legfőképpen az új helyzettel, amibe akaratán kívül került. Szerencsére megismerkedik egy kedves lánnyal a szomszédból, és megmentik egymást. Hogy kitől, mit mentenek meg, ha kíváncsi vagy rá, azt ajánlom olvasd el.
Tudom, hogy sokaknak nagyon tetszett a könyv, nekem nem, de hát különbözőek vagyunk, engedjétek meg nekem. Lehet, hogy nem jó állapotban kapott el, vagy ezer oka lehet. A szerkezet szerethető és könnyen követhető, a két szál és a sok szereplő ellenére is. Igazán a legvégére derül ki, mi is okozta a szerencsétlenséget valójában, ami szintén jó. Illetve szövődik egy szép barátság, és egy lelki társ is megjelenik a képben, amiből talán szerelem is szövődik, és ez a sok rosszban, egy kis jó, egy kis reményt adó csoda, mint, ahogy Edward is.
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma: 376 oldal
Fordította: Frei-Kovács Judit
Egy nyári reggelen a tizenkét éves Edward felszáll egy New Yorkból Los Angelesbe tartó repülőgépre. Rajta kívül száznyolcvanhatan utaznak Kaliforniába: többek között egy tőzsdecápa, egy Afganisztánban szolgált veterán, egy fiatal nő, aki nemrég tudta meg, hogy gyermeket vár, egy haldokló iparmágnás és egy szabad lelkű asszony, aki a kontrollmániás férje elől menekül. Nem is különbözhetnének jobban egymástól. Egy dolog azonban összeköti őket: mindannyiuk élete fordulóponthoz érkezett. A sors azonban mást tartogat számukra: a repülő félúton lezuhan. Edward az egyedüli túlélő.
Csodával határos megmenekülése egész Amerika érdeklődését felkelti, és a fiúból akarata ellenére egy csapásra híresség lesz. Ám nemcsak a nemkívánt ismertséggel kell megküzdenie, hanem a baleset következményeivel is.
Ann Napolitano életigenlő regényében az emberi sors nagy kérdéseire keresi a választ. Miből merítünk erőt a mindennapokhoz? Hogyan bízhatunk meg másokban? Hogyan lehet teljes szívvel megélni az életet? Felemelő történet öt ember életéről és egy kamasz fiúról – amely belopja magát a felnőttek szívébe.
