„Drága Jeanne,
ha visszajössz Párizsba, ne csodálkozz, hogy nem vagyok otthon. Kérlek, ne aggódj! A világnak igenis van lelke, én pedig elutazom egy hónapra.
Puszi,
a te Nellyd”
Nicolas Barreau: Piciny csodák kávézója című könyvének fent idézett részletével talán kellően tudom érzékeltetni a regény hangulatát. A történet főhőse Nelly, egy fiatal párizsi lány, aki épp szakdolgozatát írja Virilióról, mellette pedig reménytelenül és bevallatlanul szerelmes a főnökébe, a nem túl jóképű és kellőképpen hóbortos filozófiaprofesszorba.
Nelly félénk, visszahúzódó természet, amelynek oka hamar ki is derül a regényből, gyerekkorában ugyanis elvesztette a szüleit, majd azóta már az őt felnevelő karakteres nagymamáját is. Ezen személyes tragédiák következtében Nelly érzékeny, óvatos felnőtté vált, aki nem szereti a jóképű férfiakat és retteg a repüléstől. Mire összegyűjti a bátorságát, és egy levélpapíron megvallja érzéseit a professzornak, addigra a férfi már más nőbe szerelmes. A románc pedig pont annak a külföldi szakmai útnak köszönhetően bontakozott ki, amelyen Nelly a repüléstől való félelme miatt nem mert részt venni.
Ez az esemény, valamint a nagymamája titokzatos könyve és gyűrűje hatására Nelly átlép önmaga árnyékán, és tőle roppantul nem megszokott módon megvásárol egy drága piros táskát, majd felül egy vonatra és egyenesen Velencébe utazik. Ezzel kezdetét veszi egy izgalmas kaland, természetesen csordultig tele szerelemmel, megfűszerezve egy régi családi titokkal.
Nehéz megítélni az írót. Miközben maga a történet egy klasszikus romantikus regény, néhol már-már klisés jelenetekkel és párbeszédekkel, leírásai azonban olyan rettentő hangulatosak, hogy lehetetlen nem élvezni. Nicolas Barreau nagyon jól ír, külön élmény a helyszínként választott, zseniálisan visszaadott téli Velence csodája, amely olyan élethűre sikeredett, hogy az olvasót a papíron át repíti magával.
A Piciny csodák kávézója tehát egy vérbeli romantikus regény, amelytől ugyan ne várjunk túl nagy mélységeket, de léleksimogató kikapcsolódást mindenképp. Az író szépirodalmi igényességű leírásai pedig a jó humort sem nélkülözik. Ez a könyv egy tökéletes, lélekmelengető olvasmány a mostani bekuckózós időszakra, amikor az ember kicsit már ki akar szakadni a hétköznapok sivárságból és lehangoló miliőjéből. Megmondom őszintén, hogy nekem is kifejezetten jólesett egy ilyen könnyed, romantikus történetet olvasnom annak ellenére, hogy nem vagyok a műfaj elkötelezettje. A karakterek jellegzetesek és szórakoztatóak, a történet érdekes, a főhőssel abszolút tudunk azonosulni, mert olyan mint mi. Csetlik, botlik, próbálkozik és teljes mértékben szerethető. Egyszóval jó volt olvasni, kellemesen belemerülni.
Nicholas Barreua Párizsban született, a Sorbonne-on tanult romanisztikát és történelmet. A Párizsban játszódó, könnyed, romantikus regényeivel világszerte lelkes olvasók tömegeit hódította meg. A Piciny csodák kávézója a hetedik magyarul olvasható könyve.
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma 280
„Igazán remélem, gyermekem, hogy egy nap majd találsz egy olyan embert, akivel a magasba szállsz…”
A 25 éves Nelly retteg a repüléstől, hisz a jelekben, és nem az a típus, aki egyszer csak kiveszi minden megtakarított pénzét a bankból, vásárol magának egy méregdrága piros táskát, majd egy hideg januári reggelen hanyatt-homlok otthagyja Párizst, és Velencébe utazik. De olykor történnek dolgok, melyek felborítják az ember életét. Például egy fájdalmas szerelmi csalódás vagy egy régi könyvben olvasott, talányos mondat. Néha el kell veszítenünk a talajt a lábunk alól ahhoz, hogy a hetedik mennyországba jussunk…