Decemberi összefoglaló – mit olvastunk, milyen újdonságokat vezettünk be

Az elmúlt hónapban több újdonságot is felfedezhettetek a blogon. Olvashattatok interjút, mindhárman kiválogattuk az abszolút kedvenceinket egy tízes lista keretében, és bevezettük a havi összefoglalóinkat.

Pár szóban ezekről az újításokról:

  • az interjúk rendszertelenül ugyan, de fel-fel fognak bukkanni az oldalon
  • a TOP 10-es listáinkat megtalálhatjátok a főoldalon, a menüsorban. Érdemes figyelni, mert ha új kedvencet avatunk, a lista változik. Ha ez megtörténik, természetesen meg fogjuk osztani Instagramon, Facebookon, ill. moly.hu-n is követhetitek a ténykedéseinket
  • végül minden hónap végén írunk majd egy összefoglalót a könyvekről, amiket olvastunk, ill. ha egyéb dologról írtunk, arról is olvashattok pár mondatot. Ez szintén megtalálható a főoldalon, a menüsorban

De hogy ne csigázzalak tovább Benneteket, íme a decemberi összefoglaló:

WILLIAM SUTCLIFFE: Egy hét, hogy boldog légy

Miről szól:
Adott három hatvanas éveiben járó anyuka, akik még annak idején a játszótéren ismerkedtek meg, a fiaik harmincnégy évesek. Mind a három férfi más-más városban él, de egy közös bennük: nem igazán van jó kapcsolatuk az anyjukkal. Carol, Helen és Gillian, egy közösen eltöltött, és a fiaik által fel nem köszöntött anyák napja után úgy döntenek, hogy változtatnak ezen. Felkeresik a fiúkat, és közlik velük, hogy egy hétre hozzájuk költöznek. Ennek egyrészről az a célja, hogy javítsanak a kapcsolatukon, másrészről pedig az, hogy rendbe szedjék a fiúk magánéletet, mivel unokát szeretnének.

Hajnal véleménye:
Engem is meglepett, de azt kell mondjam, megéri átverekedni magunkat  az első 199 oldalon, mivel utána egy mind szövegében, mind tartalmában olvasásra érdemes könyvvel leszünk gazdagabbak.

A könyvről a teljes véleményt ITT megtalálhatjátok!

FIONA DAVIS – A mestermű

Miről szól:
A New York-i Grand Central Terminál különleges épületének állít emléket, ahol egykor még egy művészeti iskola is állt. Méghozzá úgy, hogy bemutat két teljesen különböző, de erős nőt, ötven év eltéréssel ugyanezen a helyszínen. Valamiért mind a kettőjük tragikus életében, céljában fontos szerepet tölt be ez a monumentális épület, csak más-más szempontból.

Emese véleménye:
Rendkívül motiváló ez a könyv számomra, mint nő, de szerintem a férfiak is oda vannak a céltudatos nőkért. Olyan, aminek hatására felpattansz és belevágsz valami újba, vagy még jobban megerősödsz abban, hogy amit csinálsz az jó. Talán azért is rajongok ennyire ezért a könyvért, mert nagyon hasonló személyiségnek gondolom magam. Nem egy csupa rózsaszín könyv, bőven van benne dráma, de romantika is, így nehezen tudnám műfajilag besorolni. Ez is tetszett benne, hogy nem az a tipikus minden happy, hanem olyan életszagú. Senki élete sem tökéletes, de azért mindig vannak jó pillanatok. Abból kell kihozni a legjobbat, amit dobott a gép, nem keseregni, hanem menni tovább.

A könyvről a teljes véleményt ITT megtalálhatjátok!

BORSA BROWN: Gyalázat ​és szerelem (Gyalázat 3.)

Miről szól:
A Gyalázat-trilógia harmadik része (Gyalázat és hit, valamint Gyalázat és szenvedély után) A történetet továbbra is három nézőpontból – Dorothy, Samuel, Gregory – kísérhettük figyelemmel. Dorothy életének történései nem okoztak igazán meglepetést, egy cselekedete volt, ami megdöbbentett és annak a következményei jelentették az igazi fordulatot a cselekményben, mégis valahogy egyértelmű volt ennek a fordulatnak is a kimenetele. Samuel tetteivel megreformálta a közösséget, döntései, határozottsága Dorothy életét is nagyban befolyásolták.

Dalma véleménye:
Az első két regényben egy amish közösségen keresztül megismerkedhettünk ennek a rejtett világnak a szabályaival, hagyományaival, egy kívülálló – Gregory – gondolatai az átlagember vélekedését mutatta be az amishokról. Ebben az elbeszélésben pedig inkább azt éreztem, hogy a hangsúly főleg a szerelmen, annak erején ill.a hit kérdéskörén volt. A romantikus részletek egyenesen jól estek a lelkemnek, viszont nagyon távol állt tőlem a hit kérdése. Nagyon szerettem a témát, imádtam, hogy új ismereteket szerezhettem, viszont a befejező résztől jóval többet vártam.

A könyvről a teljes véleményt ITT megtalálhatjátok!

ROSE TREMAIN: Zene és csend

Miről szól:
Az elbeszélés XVII. századi Dániában játszódik. Nem egy szokványos romantikus történet, bár van benne szerelem és szenvedély, mégis inkább a maga realitásával, naturális képi világával mutatja be az emberi kapcsolatokat. Több különböző szereplő történetét meséli el, akik különböző módon, rövidebb-hosszabb ideig keresztezik egymás útjait.

Hajnal véleménye:
Megannyi szereplő élete keveredik ebben a nem mindennapi történetben, egy kicsit egymásba gabalyodnak, majd folynak tovább a maguk végzete szerint.  A regény igényes nyelvezettel íródott, úgy gördülnek egymás után a szavak, mint apró gyöngyszemek. Tökéletes olvasmány hideg téli napokra, egy finom tejeskávé mellé reggeli ébredezésnek, vagy az esti elalvás előtt a karácsonyi fények alatt.

A könyvről a teljes véleményt ITT megtalálhatjátok!

CHRISTELLE DABOS: Bábel ​emlékezete (A tükörjáró 3.)

Miről szól:
Ez a regény A tükörjáró sorozat harmadik része, A tél jegyesei és a Rejtélyes eltűnések a Holdvilágból után. A Bábel emlékezetében Ophélie-t folyamatos ellenőrzés alatt tartják szülőföldjén, Animán. Két éve már, hogy tulajdonképpen csak úgy eltelnek a napjai, amikor is lehetősége nyílik a szökésre, és ezáltal a birtokában levő információk utánajárására, Thorn megtalálására. Bábel szilánkjára érkezik, ahol a további kutakodása rengeteg akadályba ütközik, a célja elérése érdekében pedig fel kell vetetni magát egy virtuózneveldébe. Eközben több szál is fut a háttérben.

Dalma véleménye:
Elsőre kicsit bonyolultnak látszanak a történések, de olvasás közben ez abszolút nem tűnik fel, az írónő nagyon szépen szövögeti a szálakat, szinte feltűnés nélkül tér át egyikről a másikra, gördülékenyen peregnek az események, hogy aztán egy nagyszerű egésszé álljanak össze.
Az elbeszélés továbbra is hihetetlenül kalandos, feszített tempójú, minden oldala új titkot rejt vagy új kalandot ígér. A szerző, véleményem szerint, abszolút nem ismétli önmagát, kliséket sem nagyon használ, így elég nehéz kitalálni a következő fordulatot. Megkockáztatom, hogy könyvről könyvre egyre jobban élvezem ezt a varázslatos, precízen kidolgozott történetet, ami azért érdekes, mert már az első rész, A tél jegyesei, is öt csillagos olvasmány volt számomra.

A könyvről a teljes véleményt ITT megtalálhatjátok!

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × egy =

0 shares

Archívum

Címkék