Épp a napokban kérdeztek tőlem a könyvről. Próbáltam összefoglalni miért letehetetlen, de nagyon nehéz volt, mert egyszerűen odavoltam minden oldaláért.
A történet folytatását ugyanúgy három szemszögből – Dorothy, Samuel, Gregory – ismerhetjük meg, mint a trilógia első részét – a Gyalázat és hitet. De míg az első könyvben Dorothy és Samuel nézőpontja egy amish közösséget mutatott be, a szokásaikkal, a hagyományaikkal együtt, addig Gregory a „kívülállót”, aki csak hallott az amishokról, de alapjába véve nem tud róluk semmit, testesítette meg. A Gyalázat és szenvedélyben ez sokat változik: Gregory és Samuel személyisége egyre jobban előtérbe kerül, egyre több mindent tudunk meg az életükről, a gondolataikról. Dorothy által pedig az írónő nem csak egy iszonyatosan konzervatív „régimódi amish” csoportot mutat be, hanem egy nagyon fontos témát boncolgat. Mely témakör a „normális” világban is tabunak számít, hát még egy olyan közösségben, ahol az emberek a Biblia szerint élnek, mindennapjaikat a Szentírás határozza meg. Ráadásul lenézik a kommunájukon kívül élő embereket, elítélik őket, holott igazából ők se sokkal jobbak.
„A gonosz ott ül meg, ahova befogadják!”
Mivel most már sokkal jobban elmerültünk a szereplők jellemében, sokkal közelebb éreztem magamat hozzájuk, sokkal jobban átéreztem a gondjaikat, a történtekre adott reakcióikat. A Gyalázat és hitben is már szimpatizáltam Gregoryval, de már egyértelműen ő a kedvenc karakterem. Nagyon tetszett a stílusa, attól pedig padlót fogtam, ahogy Samuellel zrikálták egymást. Ezzel a vicces odaszúrkodással, a két férfi gondolataival, és Dorothy kétségbeejtő helyzetével – csak, hogy pár momentumot kiemeljek – egy érzelmi hullámvasútat éltem át.
Hihetetlen számomra, hogy mennyire fel van építve nem csak ez a regény, hanem, így két könyv elolvasása után, úgy gondolom, hogy az egész trilógia, a teljes elbeszélés. Eleve hatalmas kutatómunka kellett az alaptörténethez, de hogy mindvégig, minden egyes mozzanatban, párbeszédben megtalálhatjuk az amish neveltetést, az elveket, az elképesztő. És akkor pluszba még egy nagyon nehéz kérdéskört is belesző a cselekménybe az írónő. Véleményem szerint ez zseniális.
Őrülten kíváncsi vagyok mit húz elő még a tarsolyából Borsa Brown a befejező részben.
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalak száma: 520 oldal
Dorothy Millert, a fiatal amish lányt vétkei miatt Pennsylvaniába száműzik, egy sokkal szigorúbb közösségbe. A lázadó lány nehezen viseli a szabályokat, és nem sejtheti, hogy e helyen maga az ördög és a pokol lakozik.
Mindeközben Gregory Hamilton, az üzletember is szembetalálja magát démonjaival, mégis azon igyekszik, hogy visszahozza a megszokott környezetébe a lányt, akinek összekuszálta az életét.
Samuel Zook, az amish fiú kihágásai miatt végleges kirekesztésre számíthat. Próbál hű maradni az ősei értékrendjéhez, de rá kell jönnie, túl önfejű és heves.
Vajon meddig képesek az emberek álarc mögé bújtatni valós énjüket? Meddig tartható féken az ösztön és a vágy? Legyőzheti a józan ész a szívet és a sóvárgást? Mindhármuknak rá kell döbbenniük, hogy reménytelen háborúba kezdtek önmagukkal, mert „legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír…”
Borsa Brown különleges, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Új sorozatában, a Gyalázat-trilógiában ezúttal is egy elzárt közösségbe, az amishok világába enged betekintést. Az első kötet, a Gyalázat és hit után a Gyalázat és szenvedély című részben kiderül, hogyan folytatódik Dorothy, Gregory és Samuel története.
