Victoria Aveyard: Vörös királynő

“AZ ISKOLÁBAN TANULTUNK AZ ELŐTTÜNK LÉTEZETT VILÁGRÓL, az angyalokról és istenekről, akik az égben laktak, és szelíd szeretettel uralkodtak a Földön.

Egyesek szerint ezek csak mesék, de én nem hiszem.

Még mindig uralkodnak fölöttünk az istenek.

Lejöttek a csillagok közül.

ÉS MÁR NEM SZELÍDEK.

A közrendű, nyomorgó Vörösök az Ezüstök uralma alatt élnek, akik isteni hatalommal bíró harcosok.

Mare Barrow, a tizenhét éves falusi Vörös lány számára úgy tűnik, soha semmi nem fog megváltozni.

Mare az Ezüstök palotájába kerül, hogy azok között dolgozzon, akiket legjobban gyűlöl. Hamar felfedezi azonban, hogy vörös vére ellenére ő is halálos hatalommal bír, amely az Ezüstök uralmának végét jelentheti.

A hatalom játszmája azonban veszedelmes, és ki tudná megmondani, hogy ebben a vér által kettéosztott világban ki kerül ki győzedelmesen?”

Már nagyon régóta szemeztem ezzel a könyvvel. Megvettem e-bookon, aztán félreraktam. Elolvastam valami mást. Valahogy mindig közbejött egy másik könyv 🙂 és elfelejtkeztem róla. Aztán megjelent a második része és most már muszáj volt elolvasnom.

Pár mondat a könyv cselekményéről:

Alapvetően ebben az elképzelt világban kétféle “ember” létezik (a vérük színe szerint): a Vörösök és az Ezüstök.

Mivel az Ezüstök különleges képességekkel rendelkeznek a vérük miatt, ezért folyamatos elnyomásban tartják, és nyomorba taszítják a Vörösöket.

A főszereplő, Mare, egy Vörös lány, aki egy fordulatnak köszönhetően, egyik napról a másikra a palotában találja magát. Ettől a momentumtól kezdve válik igazán érdekessé a történet. Ugyanis kiderül Mare-ről, hogy ő egészen különleges 17 éves, és nem feltétlenül szolgálónak való. Persze ez a tény nagyon sok embert zavar, és Mare napról napra a túlélésért küzd, árulások, titkok, ármánykodások közepette.

Mondhatnám az elbeszélésre, hogy kicsit olyan volt, mintha ebben a műfajban, a már megjelent könyvekből merített volna a szerző ötleteket.

Nyilván ez az utópisztikus stílus valamennyire ilyen, vannak ismétlődő elemek, de ebben a regényben mégis voltak újdonságok, mégis máshogy épültek bele a történetbe. Így egy más művekhez kicsit hasonló, ugyanakkor egyedi történetet kaptunk.

A könyvben a fordulatok és az ármánykodások vitték a fő vonalat, szőtték át az egész történetet. Ezért egy percig sem unatkoztam olvasás közben.

A szerelmi szál is egészen különlegesen, érdekesen alakult: én még most is nagyon drukkolok egy fiatalembernek 🙂 , viszont az írónő annyira kétségek között hagyott az utolsó oldalakon… De hátha a következő könyvben… 🙂

Címke: , , , , , , ,
előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

3 × 5 =

0 shares