B.E.BELLE: ÁRVÁK

Nehéz téma, szimpatikus kivitelezés, elsőre ezek a gondolatok jutnak eszembe a kötet kapcsán. Azután ezek jönnek: árvaság, megélhetés, kitörés, madám, örökbefogadás, testvériség, vér, hovatartozás, szeretet, sors, élet.

Ez a könyv három nem vér szerinti testvér nehéz sorsát dolgozza fel Párizsban, akiket az árvaházi sors köt össze. Marion Lerouxnak, a legidősebb lánynak jut talán a legnehezebb szerep, ő az, aki feláldozza magát a többiekért, és bármit megtenne, hogy Colettre és Leára már egy sokkal könnyebb és gondtalanabb élet várjon. A mára befolyásos madámmá avanzsálódott nővér mindent meg is tesz ezért,  szó szerint semmitől sem riad vissza, legyen az törvényes vagy törvénytelen. Colette egészen máshogy dolgozza fel az őket ért lelki és fizikai megpróbáltatásokat, apácának áll és minden ellenére Istennek szenteli életét. Bízik abban, hogy meg tudja tisztítani az egyház és az árvaház rendszerét. Léának jutott a talán legtökéletesebb és legkönnyebb élet, ő Franciaországban korának legnagyobb balerinája. Mivel testvérei mindentől próbálják megvédeni, lázadóvá és kicsapongóvá válik, a végén addig erőszakoskodik, míg őt is egy olyan nehéz sors találja meg, amit alig bír el.

A történet akkor válhat egy jó olvasmánnyá, ha nem valóságként fogjuk fel, hanem egy regényként. Bár bizonyára valamennyi igaz belőle, és ezzel természetesen nem a fejemet akarom a homokba dugni és titeket sem erre bíztatlak, hiszen a bántalmazás igenis ma is létező dolog, sajnálatos módon, azonban azt egyértelműen látni kell, hogy a sztori ki van színezve. Annak ellenére, hogy a téma igen erős, mégsem szőtte át az egészet a búskomorság, hanem inkább az erő, a remény sejlett fel belőle. A szabadszájú Léa karaktere nagyon jót tett ennek, hiszen egy kicsit tompított az olvasott borzalmakon. Azért voltak olyan részek, amiket emésztgetni kellett, ahol úgy reagáltam, mint egy pszichológiai szempontból tipikus kívülálló, hogy te jó ég, inkább ezt nem akartam volna tudni, olvasni, de akkor már nem volt mit tenni.

Igazán izgalmas, nem várt fordulatokban bővelkedett a könyv, szépen építkezett az elejétől a végééig. Lassabb kezdés, árnyalás után bontakozott ki egyre jobban a történet, egyre többet tudtunk meg, ami alapján szépen összeállt a kép, de még a vége fele is derültek ki olyan dolgok, amik által még jobban megértettünk bizonyos lépéseket, történéseket.  A szereplők nem tipikusak, ahogy a szerepeik, és a sorsuk alakulása sem, mégis lehet velük azonosulni, szimpatizálni. Ami különösen tetszett, hogy a regény a három Leroux lány szemszögéből íródott, így mindegyik lányt sikerült jobban megismerni. A három testvér jellemfejlődésen is keresztül megy, Léa az érettség útját járja végig a 450 oldal alatt. A mellékszereplők meglepő módon elég részletesen lettek kidolgozva, általában nem ez a tapasztalat. Vincent-et nem említi a leírás, pedig ő az a fiú, akinek a sorsa talán a leginkább megérintette a lelkem, szegény nem ezt érdemelte volna.

Összességében az ÁRVÁK egy kitűnő könyv, amely szépen ki van dolgozva az elejétől a végéig. Nagyon kemény témát és sorsokat dolgoz fel, amik önmagukban is megosztóak. Az ilyen borzalmakhoz nyúlni sosem könnyű, de ebben a könyvben véleményem szerint sikerült reménnyel és hittel tele, a lelkedet megérintve feldolgozni azt ami megtörtént, és ami a mai napig megtörténhet, talán egyre kevésbé remélhetőleg.


Kiadó: Maraton kiadó
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma: 450 oldal

Hogyan ​nőnek fel gyermekek, akiknek nincsenek szülei? Milyen élet vár azokra, akikről lemondtak? Válhat boldog felnőtt azokból, akiket megkínoztak, bántalmaztak?
Létezhet mély, elválaszthatatlan lelki kapcsolódás ott, ahol a vér köteléke semmit sem jelent?
Születhetnek őszinte barátságok? Kitarthat testvériség szülői összetartás nélkül?
Juthat szeretet azoknak, akiknek sosem mutatták meg, milyen az?
Egyszerűen: létezhetnek még csodák?

Marion Leroux mára Párizs legbefolyásosabb madámja. Gyermekkorát szülei halála után árvaházban töltötte, majd onnan kiszabadulva annak szentelte életét, hogy két húgát magához vehesse. Ennek érdekében pedig semmitől nem riadt vissza.
Colette nővére befolyásának köszönhetően a gyermekéveiknek helyt adó árvaház intézményvezető apácájává válik. Célja, hogy az egyház sérthetetlenségével visszaélőktől óvja és védje az ott élő kislányokat, még akkor is, ha mindeközben ő maga is megbocsáthatatlan bűnöket követ el.

Léa a legfiatalabb és zabolázhatatlan Leroux lány, Franciaország ünnepelt balerinája.
Nővérének köszönhetően kevés időt töltött az árvaház falai között, ma mégis boldogtalan.
Kicsapongó, lázadó természete felnőtt korukra, úgy tűnik, éket ver a három nővér közé.

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

4 × három =

0 shares

Archívum

Címkék