Amikor megláttam Melanie Blake: Könyörtelen nők című könyvének borítóját, a zsigereimben valami azt súgta, hogy olvassam el. Akik régóta követeik a kritikáimat, tudják, hogy amikor ilyen zsigeri ösztönből választok könyvet, az mindig telitalálat. Valami megérint a borítóban, vagy az ajánlóban, valami mozdul bennem, ami azt súgja: „Ez jó lesz!” Ez az ösztön még sosem csapott be.
A Könyörtelen nők első 50 oldalának elolvasása után viszont azt hittem, mégis. Azt gondoltam, hogy ez egy továbbfejlesztett Szürke ötven árnyalata, annak pedig nem én vagyok a célközönsége. Félre is tettem. Aztán valamiért mégis újra a kezembe került. Azt hiszem azért, mert a számomra sok és elcsépelt erotikus jelenet mellett megmutatkozott valami több: az író néha megcsillantotta líraibb oldalát és a hangulat el tudott vinni. Nos, jól döntöttem, hogy továbbolvastam.
A történet egy kitalált televíziós szappanoperasorozat, a Falcon Bays köré épül. Kifejezetten izgalmas betekinteni a kulisszák mögé, akkor is, ha a szappanoperák nem éppen az én világom. Van hímsoviniszta sorozatigazgató, kegyetlen és mindenre elszánt tulajdonos, valamint pár ambíciózus nő, akik próbálnak lavírozni a férfiak uralta világban és érvényre juttatni a saját akaratukat. Ki így, ki úgy. Az alapkonfliktus abból adódik, hogy a sok éve nagy sikerrel működő sorozat nézettségi mutatói meredeken esnek lefelé. A tulajdonosok így kiszállnak az üzletből, az új tulajdonosnőről pedig nem lehet eldönteni, hogy meg akarja menteni-e a sorozatot vagy tönkretenni. Főhősnőink nagyon szeretik a Falcon Bays-t, amely évtizedek óta az életük középpontja, ezért mindent bevetnek annak érdekében, hogy megmentsék a sorozatot és az állásukat.
A könyv elején picit az is zavart, hogy az író rengeteg szereplővel dolgozik, és nem értettem, kinek mi szerepe a történetben, de egy idő után már nem is tudtam követni. Aztán a végére kisimult a sztori és összeállt a kép, az utolsó 50 oldalt pedig már nem lehetett letenni, rohanvást olvastam végig. A helyszínválasztás tökéletes, a sorozatot egy gyönyörű szigeten forgatják, amely ráadásul a brit partok közelében található. Az írónő élvezetes leírásokkal dolgozik és ez meghatározta a kellemes olvasási élményt. A könyv vége annyira telitalálat volt, hogy utána percekig csak néztem ki a fejemből. A Könyörtelen nők olyat tudott mutatni, ami sajnos a legtöbb izgalmasnak tűnő regényből hiányzik: a vége úgy lepett meg, hogy közben a szerző nem áldozta be a logikai ívet a váratlan kedvéért. Minden egyes oldal, minden történetszál, minden mozaik egy gondosan felépített, átgondolt sztori része volt. Nekem az üzenete is tetszett, amely a borítón is szerepel: „Az ambíció olykor halálos.”
Az izgalmas sztori mellett az író kímétlen őszinteséggel tárja elénk a szappanoperák valóságát: a kegyetlen harcoktól a szépészeti beavatkozásokon, drogokon, szereposztó díványokon át a teljes mentális összeomlásig, amelyben van, aki végleg elsüllyed és van, aki a felszínen marad. A szerző azért is hiteles, mivel belülről ismeri a tévéfilmes világot, hiszen a brit szórakoztatóipar legsikeresebb női ügynöke, akinek ügyfelei között számos híresség megtalálható.
A Könyörtelen nők tehát egy izgalmas könyv, élvezhető leírásokkal, fordulatos történettel, érdekes karakterekkel és megrázó mondanivalóval. A szereplők külsejének túlzottan részletes leírása és a már említett, számomra banális erotikus jelenetek nélkül még ennél is jobb lett volna ez a történet, de ennek ellenére is ajánlom, hiszen garantált kikapcsolódást és valódi olvasásélményt ígér, nekem nagyon tetszett.
Kiadó: Next21
Kiadás éve: 2021
Fordította: Horváth M. Zsanett
Oldalak száma: 382
AZ AMBÍCIÓ OLYKOR HALÁLOS
Egy gyönyörű privát szigeten, nem messze a brit partoktól, éppen válságba került a Hajótörött szívek című szappanopera forgatása – és a stáb is készül ledobni a fedőt. A nézettségi adatok esnek, az új főnök egyre drámaibb – és egyre valószínűtlenebb – történetszálakkal áll elő, hogy visszarepítse a műsort a sikerlista élére.
Farrah, a rendező, Catherine, a főszereplő, és Amanda, a producer, egytől egyig szenvedélyes, ambiciózus nők – ők tartják egyben a produkciót. A tét óriási: semmi nem állítja meg őket, hogy megtartsák az állásaikat, amiket imádnak, és ott maradhassanak a szigeten, amely az otthonuk.
Vajon össze tudnak fogni, hogy szembeszálljanak riválisaikkal? Vagy végleg éket ver közéjük az ármány, a botrány, a széthúzás?
