MARCIA MITCHELL, THOMAS MITCHELL – Egy kém az iraki háború ellen

Alapjában véve tetszett a könyv, fontos a háttér, ami miatt megszületett és érdekes etikai kérdéseket vet fel. Olyan kémregény, ami sokáig benne marad a gondolataidban. Az iraki invázióval és 2003-as amerikai politikai élettel azért jó képben lenni, mielőtt nekikezd az ember.

Katrine Gun, egy átlagos, látszólag szerény, jómodorú nő, aki mindeközben számos nyelven beszél, tehát igen intelligens. Egy nap olyan tetett hajt végre, ami megrengeti egész Amerikát, sőt támogatóit is. Mindezt miért teszi, vagyis miért lesz gyakorlatilag áruló? Mert olyan információk manipulálását kérik tőle és kollégáitól, ami etikátlan lenne. Így felfedi a sajtónak azt az amerikai-brit kémakciót, amelynek célja, hogy megszerezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a 2003-as iraki invázióhoz.

Nehéz a téma, hiszen a kérdés az, hogy jogos volt-e a 2003-as iraki háború? Nehéz úgy igazságot tenni, hogy mindenki mást állít, és különböző, sokszor egymásnak ellentmondó információk állnak rendelkezésre. Egyáltalán van-e jogunk egy levél alapján beleszólni ebbe a döntésbe? Hiszen nem vagyunk és Kathrine sem volt minden információ birtokában, ami a háborúhoz vezetett. Az viszont tény, hogy a levél, ami alapján Kathrine döntött, egyértelműen megkérdőjelezi a dolgot, és egy ilyen súlyos döntést csak akkor lehet meghozni, amennyiben etikusak akarunk lenni, ha egyértelműek az információk és a szándékok. Az iraki háború ráadásul nem volt egy könnyű menet, ugyanis 8 évig elhúzódott, megdöntötte ugyan Szaddám Huszein kormányát, ugyanakkor kaotikus helyzetet idézett elő az országban. Az invázió a nemzetközi terrorizmus és annak támogatói elleni háború részeként lett meghirdetve, George W. Bush amerikai elnöklése alatt. A 2003-as támadás sokkoló és félelmetes volt, óriási túlerővel. Egy megdöbbentő adat: 151 000–600 000 iraki halhatott meg az invázió alatt, nem beszélve az amerikai és a támogató országok katonáinak életéről.

A könyv inkább Kathrine Gun és a hírszerzők szemszögéből fogta meg a kérdést. Nagyon alaposan tette mindezt, kezdve egészen Kathrine gyerekkorától, neveltetésétől, iskoláitól, amik mind-mind befolyásolták ezt a nem könnyű döntését. Ez nagyon tetszett benne, olyan volt, mint egy szociometriai felmérés, kutatás. A szerzők azt követelik, hogy állj az egyik oldalra. Én személy szerint egyetértek Kathrine döntésével, de nem biztos, hogy meg is tettem volna, főleg így nem. Illetve mint tudjátok arra is figyelni kell, ha Amerikáról van szó, hogy mit ír az ember, ezért csak óvatosan. Talán nem ér titeket azonban túl nagy meglepetés, ha azt mondom, hogy aki nem úgy cselekszik, ami a nagyhatalomnak tetszetős, akkor hirtelen negatív történésekben találja magát, eltűnik, lemond, váratlanul meghal, öngyilkos lesz, börtönbe kerül, vagyis nem könnyű szembefordulni. Emiatt főszereplőnket nagyon lehet tisztelni, illetve a szerzők is Kathrine felé billentik a mérleget. Nehéz úgy megírni egy ilyen történetet, hogy teljesen elfogulatlan legyél, így én ezt nem is vártam el a szerző párostól. Ami még nagyon elgondolkodtató, hogy Kathrine tette lavinát indított el a hírszerzők körében, ami rávilágított a titoktartási törvény hiányosságaira, a hírszerzés etikátlanságaira, ami jó. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg mindenki lelkiismereti kérdésből döntött úgy, ahogy, vagy mert szerepelni akart a médiában, vagy egyéb önös indokok miatt?

Egyetlen dolog nem tetszett benne. Amikor fény derült Kathrine sorsára, utána már nem volt semmi igazán érdekes, nekem ott volt vége. Az utolsó 100 oldal, már csak a találgatásokból állt, mit mondott a médiának ez és az, a késői reakciók, az utólagos vádaskodások. Miközben ennek már semmi értelme nem volt. Akkor lett volna, mikor Kathrine kiszivárogtatta, de hoztak egy döntést, amit már nem lehet visszaforgatni. Bár az utolsó oldalak kétség kívül visszahozzák azt, hogy mit tett, vagy éppen mit nem tett Amerika ott és akkor, amikor kellett volna.


Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma: 296 oldal
Fordította: Szieberth Ádám

A könyv alapján készült film Keira Knightley főszereplésével hamarosan a mozikban
Semmi nem veszélyesebb az igazságnál Katharine Gun, a brit titkosszolgálat munkatársa egy nap nehéz döntést hoz: szigorúan bizalmas információt juttat el a sajtónak egy amerikai-brit kémakcióról, amelynek célja, hogy megszerezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a 2003-as iraki invázióhoz.
A könyv megírását alapos kutatómunka előzte meg, a szerzőpáros pedig lehengerlően meséli el ennek a bátor fiatal nőnek a történetét. A történet alapján készült filmet Keira Knightley főszereplésével várhatóan a hazai mozikban is bemutatják.

„Katherine Gun az emberiesség hőse” (Sean Penn)

Címkék: , , , ,

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

7 − 4 =

0 shares

Archívum

Címkék