ELENA FERRANTE: Az ​új név története (Nápolyi regények 2.)

A Nápolyi regények első része, a Briliáns barátnőm, adta élmény után egyértelmű volt, hogy folytatom tovább a könyvsorozatot.

Már az első oldalakon kellemes meglepetésként ért, hogy az író felsorolta a szereplőket. Ez ugyan az első kötetben is így volt, de Az új név történetében a karakterek mellé még néhány momentummal plusz információkat kaptunk róluk, kapcsolati hálójukról. Így akaratlanul is bevillantak történések a Briliáns barátnőmből, és egyszerűbb volt felvenni a történet fonalát.

SPOILER!
Ez a regény a két lány, Lila és Elena ifjúkorát mutatja be. Míg Elena folyamatosan tanul, egyre jobb eredményeket elérve, addig Lila a házassága csapdájában vergődik. Ugyanis hiába volt roppant kecsegtető, hogy ilyen fiatalon elvette egy gazdag férfi, hamar rájön, hogy igazából nem is ezt akarta. A boldogtalanságát csak súlyosbítja, hogy a férje mindenért őt hibáztatja, és nagyon gyakran eljár a keze. Ebben a könyvben pont Lila házasságán keresztül nagyon megmutatkozik a patriarchális társadalom, melyben a szereplők élnek. Lila nem mindennapi személyiség, ami a jegyességük alatt a férjét vonzotta, most pedig feldühíti, és persze erről csakis a lány tehet, mert ha engedelmes lenne, akkor a férfi nem verné meg folyamatosan. Arról nem is beszélve, hogy a közös gyermek sem akar összejönni, amiről szintén Lila tehet, mert dacol mindennel és mindenkivel, és ha engedelmes lenne, csendben maradna, akkor nem kéne megütni. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy ez a gondolkodásmód, a férfiak viselkedése ebben a miliőben teljesen elfogadott.

“Úgy nőttünk fel, hogy egy idegen hozzánk sem érhet, de a szülő, a vőlegény, a férj bármikor felpofozhat, szeretetből, vagy azért, hogy megneveljen, átneveljen.”

Az egyre táguló szakadék ellenére ebben az időszakban viszonylag jó a két lány kapcsolata, ám egy közös nyaralás során, Lila olyat tesz, amit már Elena nem tud megbocsájtani neki, és már nagyon szívesen kimaradna Lila életéből. Ez a tett ill.a következményei sarkallják Elenát az “elszakadásra”, a folyamatos összehasonlítgatás befejezésére, úgy általában a barátságuk lezárására. De hiába válik szét kettejük élete, Elenát a kapcsolatuk évei bizonytalanná tették, egy olyan fiatallá, akinek folyamatosan kisebbségi komplexusa van, aki fél, hogy soha nem tudja maga mögött hagyni a telepet.

Annak ellenére, hogy mostanában valahogy nehezen tudtam rávenni magam az olvasásra, valahányszor kezembe vettem ezt a könyvet, teljesen magával ragadott a történet különleges hangulata, a meglepetésekkel teli cselekménye. A maximálisan kidolgozott szereplők szavai mögötti érzéseket nagyon jól ábrázolja az író, mely még érdekesebbé teszi az elbeszélést. Ismét tudatosult bennem, hogy Elena Ferrante mennyire jól szövi a cselekmény szálait, hogy egy fejlődésregény legalább annyira lehet izgalmas és eseménydús, mint egy krimi.


Kiadó: Park Kiadó
Kiadás éve: 2017, 2020
Oldalak száma: 488 oldal
Fordította: Matolcsi Balázs

Lila ​és Elena tizenhat évesek, és egy világ választja el őket egymástól. Lila immár férjes asszony, de férje vezetéknevének viselését önmaga elvesztéseként éli meg. Beleveti magát választott családja vállalkozásainak vezetésébe, de nem nagyon élvezi új szerepét. Elena gimnáziumba jár, mintadiák, de miközben a tanulmányaival és önmagával viaskodik, éppen Lila esküvőjén eszmél rá, hogy nem találja a helyét sem a telepen, sem azon kívül.

Innen folytatódik a Nápolyi regények második kötete.

Az új név története a két barátnő ifjúkorának elbeszélése. Szerelem, féltékenység, szabadságvágy és lemondás a kísérőik egymástól egyre inkább távolodó útjaikon. Lila számára a házasság börtön, Elena pedig nehezen viseli azt a szenvedélyes makacsságot, mellyel barátnője menekülni szeretne kötelezettségei elől. De az egymás iránt érzett gyűlöllek és szeretlek érzelemhálóból, az önmegerősítés vágyából fakadó, függőséget okozó köteléktől nem tudnak szabadulni. Ahogy Lila és Elena követik egymást, eltávolodnak egymástól, majd újra egymásra találnak, magával ragadja, elsodorja az olvasót.

Címkék: , , , , , , , , ,

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 − négy =

0 shares

Archívum

Címkék