Bevallom, az első pár oldal után azt gondoltam, hogy nem fogom kedvelni ezt a könyvet. Susanna Jones: A csendmadár című regénye ugyanis nem egy szokványos stílusban megírt thriller. Mivel a történet főleg a főszereplő visszaemlékezésiből áll, a cselekmény kusza, a leírások sejtelmesek és elmosódottak. Ráadásul sem a szereplők, sem a cselekmény helyszíne nem áll hozzám közel, ennek ellenére a könyv teljesen bedarált, amit mi sem mutat jobban, minthogy konkrétan egy este alatt elolvastam.
Susanna Jones pedig jól ír, nagyon jól. A stílusa modern, felkavaró és őszinte. Szereplői gyarló emberek, akárcsak maga a főhős, Lucy Fly, aki egy harmincas évei derekán járó, angol műfordító, aki Tokióban él. Lucy abszolút antikarakter, aki akár saját maga antagonistája is lehetne. Nem túl vonzó, mogorva nő, aki egy teljesen abszurd viszonyt folytat Tejdzsivel, a japán fotóssal. Ráadásul Lucy visszaemlékezéseiből kiderül súlyos, tragédiákkal terhelt múltja is, mely tragédiák okozója maga Lucy volt. Mondom, Lucy nem szimpatikus figura. Olyannyira nem, hogy amikor Lucy barátnőjét, Lilyt holtan találják, én simán kinéztem volna, hogy Lucy ölte meg. Mellesleg a rendőrség is erre gyanakszik. Megjegyzem arra, hogy ki ölte meg Lilyt, a regény végére sem jöttem rá, szóval pls. írjatok privát üzenetet, hogy szerintetek ki tette!
Na de folytassuk a történettel. Szóval van ez a Lucy, aki se nem kedves, se nem szép, és totál belehabarodik Tejdzsibe. Az idillbe gyakorlatilag belesétál Lily, aki szintén annyira idegesítő karakter, hogy az ember kábé legszívesebben agyonütné egy péklapáttal. Legalábbis engem nagyon idegesített. Feltűnése óta az írónő végig ott lebegtette a tragédia szelét, szóval a feszültségkeltés remekül sikerült. Ezek hárman elmennek egy kis szigetre, ahol történik emez és amaz – hogy mi, azért el kell olvasni a könyvet – majd Lily és Tejzsdi eltűnik. A rendőrség talál egy torzót, és feltételezik, hogy holttest Lily-é, a gyilkossággal pedig Lucy-t gyanúsítják.
A történtek Lucy fejében kavargó gondolatokból és emlékképekből rajzolódnak ki, úgy ahogy, bár sokszor már magunk se tudjuk, hogy a nő megőrült-e vagy sem. Szóval a könyv thriller a javából, mert fordulatos, izgalmas, és annak ellenére nagyon tetszett, hogy alapvetően sem Japánért, sem a szereplőkért nem rajongok. A Netflix egyébként már filmet is készített a regényből, szóval majd megnézem, hátha akkor végre rájövök, hogy ki a fene ölte meg Lily-t. Az angol írónőnek egyébként ez az első regénye, amelyet számos díjjal jutalmaztak. Tényleg jó. Öt csillag.
Kiadás éve: 2019
Kiadó: Agave Könyvek
Fordította: Varga Bálint
Oldalak száma: 192
Eredeti megjelenés éve: 2001
Többszörös díjnyertes regény szerelemről és árulásról, bűnről és feloldozásról.
Egy halott angol nő torzójára bukkannak a rendőrök a Tokiói-öbölben. A gyanúsított Lucy Fly, egy harminc körüli, szintén angol szakfordító. Egyvalaki tudna érdemi információval szolgálni a gyilkosságról: egy fotós, Tejdzsi, de ő nyomtalanul eltűnt. Így hát a rendőrök kénytelenek Lucy Flyból kiszedni, mi történt. De Lucy hallgat.
Egy szót sem szól. Hangosan legalábbis nem. Fejében viszont megdöbbentő részletességgel és őszinteséggel pörgeti végig azt a kísérteties utat, amelynek végén nem a törvénnyel, hanem saját magával kell elszámolnia.
Susanna Jones hátborzongató regénye nemcsak egy gyilkosság krónikája, hanem egy szerelemé is, amely az első perctől el volt átkozva. Hiszen ha Lily nem találkozik Lucyval…
