MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA: Az ecsedi boszorkány

Mostanában annyira beleéltem magam a kosztümös sorozatokba, hogy megjött a kedvem valamilyen „kosztümös” könyvet elolvasni. Hosszas keresés után találtam rá Miklya Luzsányi Mónika: Az ecsedi boszorkány című regényére, amihez nagy várakozással kezdtem hozzá.

Múlt században játszódó könyvben tapasztalatom szerint könnyű csalódni, mert az se jó, ha az író a nyelvezetben semmilyen szinten nem igazodik az adott kor szelleméhez, ha viszont nem jól használja a korhű kifejezéseket akkor visszás hatást válthat ki.

Az ecsedi boszorkány esetében egyiktől sem kell tartanunk. A regény Török Kata és őse, Pemfflinger Kata történetét meséli el. A szereplők és a korszak ismerősek voltak számomra, mivel végigolvastam Ugron Zsolna Báthory Annáról szóló regényeit.

Nagyon tetszett a könyv nyelvezete, amitől az ember kapásból a 16-17. században találta magát. Azonnal kitűnik, hogy az írónő rengeteg energiát tett a történelmi kutatásba, hiszen nagyon hitelesen tárja elénk a korabeli világot, legyen szó a párbeszédekről, ruhákról, hétköznapi teendőkről vagy akár a történelmi eseményekről.

Mint említettem a sztori két szálon fut, egyrészről megismerhetjük Török Katát, aki árvaként együtt nevelkedik Báthory Gáborral és a két fiatal között sírig tartó kötelék, igaz szerelem szövődik. A másik szál Török Kata dédnagyanyjáé, Pemfflinger Katáé, aki élete szerelméhez, Török Bálinthoz megy feleségül. Az viszont kicsit zavaró volt, hogy a fejezetek elején nem jelölték évszámmal, hogy éppen kinek a története következik, ugyan a betűtípus más volt, de azért az elején kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy hol is járunk és kiről van szó.

Amellett, hogy a cselekmény izgalmas és fordulatos, hiszen van benne átok, árulás, halál, szerelem és kendőzetlen szexualitás, a történelmi hűség is megmaradt, nem éreztem benne sehol a valóságtól nagyon eltérő, feltűnően kitalált jelenetet.

Nagyon tetszett, hogy ismét a történelemkönyvekben elhanyagolt asszonyok kerültek középpontba, akik híres férjük, szerelmük mellett próbálták megállni a helyüket a viharos századokban, amikor vagyonos nőnek lenni ugyanolyan veszélyt jelentett, mint nincstelenként tengődni.

Szívesen olvasnék még az írónőtől egyéb történelmi témájú könyveket is, például Báthory Erzsébetről, mivel nagyon magával ragadó stílusban ír, ami irodalmilag is kiemelkedő élmény.

Miklya Luzsányi Mónika pedagógus, író, szerkesztő, Édesanyanyelvünk-díjas novellista, Média a családért-közönségíjas publicista, szociáletika szakos teológus. Kötetei többek között a Jelenkornál, a Harmat Kiadónál és a Parakletos Könyvesháznál jelentek meg eddig.


Kiadás éve: 2019
Kiadó: Athenaeum Kiadó Kft.
Oldalak száma: 328

Az ecsedi boszorkány nem más, mint a híres törökverő, Török Bálint utolsó leszármazottja, Török Kata. Mi volt az alapja a boszorkányság, a szerelmi bűbáj, a vérfertőzés, a gyermekgyilkosság vádjának, aminek következtében 1614-ben teljes vagyonelkobzásra és fővesztésre ítélték ezt a tündöklően szép, életvidám fiatalasszonyt? Valóban olyan lánglelkű hős volt-e Török Bálint, amilyennek olvasmányainkból megismertük? Milyennek látta őt a felesége, hogyan élt a korabeli celebpár, és milyen lehetett egy nagyasszony élete egy törökverő hős oldalán?
Mintha sötét átok vonulna végig Török Bálint és leszármazottai életén: halálos szerelmek, cselszövés, gyilkosság, orgyilkosság, árulás kíséri őket generációkon át. Mámoros szerelmi légyottok és összeesküvések plasztikusan ábrázolt regénye Miklya Luzsányi Mónikáé. Alapos kutatómunkájának és írói fantáziájának köszönhetően a magyar királyság vérzivataros századainak szereplői elevenednek meg a könyv lapjain: Török Bálint és felesége, Pemfflinger Kata, dédunokájuk, Török Kata és nyíltan titkos szerelme, Báthory Gábor, a későbbi erdélyi fejedelem; Bethlen Gábor, Báthori ellenlábasa, Bocskai István, a hajdúk vezére vagy épp Nádasdy Tamás nádor – s mellettük megannyi szolga és közrendű valós alakja bontakozik ki, miközben elénk tárulnak a török idők babonákkal és átkokkal terhes mindennapjai is. A szexuális aktusok, a bájolások leírásaihoz a Török Kata és társai ellen folytatott boszorkányper korabeli jegyzőkönyveinek részletekbe menő tanúvallomásai szolgáltattak alapot. A két szálon futó cselekményből nem csak Török Kata és Báthory Gábor titkos szerelmét ismerhetjük meg, hanem dédszüleinek történetét is, amely aztán megpecsételte az ecsedi boszorkány sorsát.

Címkék: , , , , ,
előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhét − 2 =

0 shares

Archívum

Címkék