A film megnézése után nem hittem, hogy még mindig félni fogok a történet olvasása közben, de ez a könyv annyira zseniális, hogy rettegtem, néhol felment a pulzusom és megdobogtatta a szívem olvasás közben. Igazi horror sztori, bizonyos esetekben gyomorforgató, ugyanakkor súlyos (szó szerint is, a két rész összesen 1200 oldal). Nemcsak horrorisztikus, hanem annál sokkal több, fontos kérdést boncolgató társadalomkritika is.
Az első rész 7 gyermek életéről szól a 90-es években. Egészen gyermekkoruktól kezdve, kiemelve különösen a tinédzser korszak amúgy is állhatatos éveit, ami önmagában is elég borzasztó ezekre a különböző okoknál fogva számkivetett gyerekek számára. A sok szomorúság mellett megjelenik a remény, amikor egymásra találnak és életre szóló barátságot kötnek. Az igaz barátság ereje pedig megmutatja, hogy elég-e ahhoz, hogy a gonosz felett győzedelmeskedni tudjanak.
A kétrészes film megnézése után, most a könyv első részének elolvasásával végeztem, de alig várom, hogy befejezzem a történetet. Az elején, mikor elkezdtem olvasni arra gondoltam, hogy mennyire jól átvette a film Stephen King minden egyes sorát, kezdve azzal, hogy kisfiún sárga esőköpeny, és piros gumicsizma volt, tehát egészen az apró részletekig. Hamar rájöttem, hogy még sincs így, mert míg a filmben az első részben csak a főszereplők gyermekkora jelenik meg, addig a könyvben keverve vannak az idősíkok. A történet úgy bontakozik ki, hogy a gyermekkori visszaemlékezések és a felnőttkori jelen párbeszédek keverednek egymással. Ez még összetettebbé és izgalmasabbá teszi a könyvet. Ennek ellenére a filmet kiváló adaptációnak tartom, amit lehetett filmre vittek egészen úgy, ahogy Stephen King is megálmodhatta, és segít elképzelni például a gonosz személyét és az őt körülvevő világot, ezzel is még félelmetesebbé téve a fikciót.
De térjünk vissza a könyvre. A gonosz személye egészen zseniális, de jóval több, mint gyermeki énünk félelmeinek, szörnyűségeinek életre keltésével összemosott olcsó horror-sztori. A gyerekek életén át megismerhető, milyen volt az élet a 90-es évek amerikájában egy fáradt kisvárosban felnőni, ahol az emberek tele vannak gonoszsággal, sztereotípiával, kirekesztéssel. Lépten-nyomon hamis érzelmi szálakon függő, problémás családokkal találkozhatunk, és mindez normálisnak számít, de legalábbis a szőnyeg alá van seperve. A társadalomkritika is és a szereplők személye is a felszín alatt aprólékosan kidolgozott, mindent megtudunk róluk és a korról is. Az ebben a közegben is kialakult barátság reményt ad, humort hoz a horror sztoriba, ami egészen kivételes. Ha a horror mögé nézünk egy szép történetet találhatunk az igaz barátságról, és annak erejéről, ami megmelengeti a szívet.
Ha jellemeznem kell ezt a könyvet, számos jelző jut eszembe róla: idegtépő, félelmetes, riasztó, dermesztő, idegfeszítő, gonosz, baljós, szörnyű, vérszomjas, borzalmas, ugyanakkor szórakoztató, vicces, érdekes, elgondolkoztató és aprólékos. Igen, ez így mind egyben, melyre talán kevesen képesek. Nem különösebben kedvelem a horrort, talán ezért is maradt ki ez a könyv eddig, de ez más. Ajánlom mindenkinek, kenterbe veri az összes két-háromszáz oldalas könnyed kis sztorikat, amit 2 nap alatt kiolvasol.
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás ideje: 2019
Eredeti megjelenés éve: 1986Heten voltak, gyerekek – mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végezzenek vele – hogy a megmaradt és az eljövendő gyerekeket soha, de soha ne tarthassa többé rettegésben Az. Ahány oldal Stephen King terjedelmes regénye, annyi meglepő esemény, váratlan fordulat. Az író rajongói ezúttal is azt kapják, amire számos nagysikerű művének ismeretében bizton számítanak. A könyvből Tommy Lee Wallace kétrészes filmet készített, amelyet nemrég az ORF tévécsatorna is vetített.
Imádom a könyvet és a mozi filmet is! Nálam mindkettő 10/10
Nem vagyok egy nagy horror rajongó, de szerintem is mindkettő utánozhatatlanul jó. 😉