PÉTERFY-NOVÁK ÉVA: Apád ​előtt ne vetkőzz

Szinte üvöltött a könyv címe, hogy vegyem a kezembe. Egyszerűen annyira figyelemfelkeltő volt, annyi mindent hordozott magába, hogy muszáj volt elolvasnom.

Az első pár oldalon még nem volt könnyű követni az eseményeket, különböző évtizedekben, különböző gyerekek szemszögéből ismerhettük meg életük bizonyos szakaszait. Az adott kor sajátosságaiból ill. a környezetből viszont egy idő után már könnyedén következtetni lehetett, hogy épp melyik fiatal mesél.

Elég egyértelmű volt számomra, miről fog szólni a mű, ill.részben az is, mi köti össze egymással a főszereplőket. Mégis arcul csapott, amikor az első aktusról és a körülményeiről olvastam. A gyerekek szemszögéből olvasni az őket ért szexuális bántalmazásokat, borzalmas volt. Mégsem tudtam letenni az elbeszélést. Úgy éreztem magam, mint amikor egy szörnyű balesetről képeket vagy felvételt néz az ember: egyszerűen nem tud nem oda nézni, miközben majdnem rosszul lesz a vértől. A könyv is ilyen hatással volt rám: faltam a sorokat, ugyanakkor minden egyes mozzanat után csak néztem magam elé, és próbáltam feldolgozni az olvasottakat. Miért? Hogy jut egy embernek ilyen az eszébe? Folyamatosan csak kavarogtak bennem a kérdések, a gondolatok. Teljesen megrázott, felkavart, maximálisan a hatása alá kerültem.
Rendkívüli könyv, minden szónak jelentősége van. A környezet leírása, a különböző korok jellemzői, szóhasználata, viselkedésformái annyira magukkal ragadtak, szinte képszerűen láttam magam előtt nem csak az egyes mozzanatokat, hanem a teljes egészt.

Amikor a környezetemben elkezdtem mesélni, miről szólt a mű, édesapám tette fel a kérdést, ami nekem is többször megfordult fejemben: miért olvasol ilyen könyveket? A válaszom pedig az volt, hogy nem dughatom a fejem a homokba. Ez egy valós, létező szörnyűség, mely akármelyik gyermekkel megtörténhet. Foglalkozni kell vele, olvasni, tanulni róla, hogy az ember a gyermekeinek megfelelően el tudja magyarázni, hogy mire figyeljenek, mire vigyázzanak, valamint nem mindenki az, akinek mutatja magát. Ne csak annyit tudjon mondani, hogy “Apád előtt ne vetkőzz!”

Eddig még nem olvastam Péterfy-Novák Évától, de nagyon kíváncsi lettem a többi könyvére is. Az Apád előtt ne vetkőzz zseniálisan volt megírva. A szexuális abúzus témája köré egy hihetetlen történetet épített fel az írónő, mely a végletekig őszinte volt, mindenféle finomkodás nélkül.


Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalak száma: 216 oldal

Miskolc, ​1920-as évek. A nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Rideg és szeretetnélküli apácák gondoskodnak róluk, a fiúk között pedig farkastörvények uralkodnak: aki erősebb, az éjszaka leple alatt bármit megtehet a többiekkel. A testvérpárt néhány év múlva nevelőszülők veszik magukhoz, de vajon képesek-e elfelejteni mindazt, ami az árvaházban történt velük?

Hatvan évvel később, szintén Miskolcon az ötéves Eszter elhidegül imádott édesapjától, miután anyja figyelmezteti, hogy vigyázzon vele. A kislány csak nagyapjára, Tatusra számíthat, aki mindennél jobban szereti unokáját, s akiben Eszter mindenki másnál jobban bízik.

Péterfy-Novák Éva új regényében megrázó kérdéseket tesz fel: mi lesz egy megnyomorított gyermekből? Hogyan válik szörnyeteggé egy felnőtt? És vajon meg lehet-e törni a generációkon átívelő családi mintákat?
“Azt kéri, ne mondjam el senkinek, hogy miről beszéltünk. Ez a mi titkunk. Amolyan női titok. És a nőknek össze kell tartaniuk, nem szabad elárulniuk egymást. Mert az olyan lenne, mintha a legjobb barátodat árulnád el, mondja anyu. Minden nőt úgy kell nézni, hogy a legjobb barátod. Mert a férfiak mások. Jobb, ha tudok ezekről a dolgokról, és ideje odafigyelni magamra. Gondolkodott a konyhában, hogy biztosan megértettem-e, amit mondott, de aztán arra jutott, hogy már elég nagylány vagyok ahhoz, hogy megértsem.
Hogy apánk előtt nem vetkőzünk. Mert a férfiak rosszak.”
Péterfy-Novák Éva 1961-ben született Diósgyőrben. Személyes traumájának feldolgozása miatt kezdett blogot írni, majd a bejegyzésekből 2014-ben Egyasszony címmel nagy sikerű memoár, később pedig monodráma is készült. 2017-ben jelent meg A rózsaszín ruha című novelláskötete, amelyben szókimondóan, ugyanakkor humorral és empátiával ír a körülöttünk lévő világról, életünknek azon bántó részleteiről, amelyekről igyekszünk nem tudomást venni. Pétery-Novák Éva írásainak ereje abban rejlik, hogy számára nincsenek tabuk.

Címkék: , , , ,
előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × 4 =

0 shares

Archívum

Címkék