SZERB ANTAL: A Pendragon legenda

Örömmel láttam, hogy mennyien kedveltétek az Utas és holdvilágról szóló írásomat, ebből pedig arra engedek következtetni, hogy Ti is annyira szeretitek Szerb Antalt, mint ahogyan én. Így hát hadd ajánljak figyelmetekbe egy másik regényét is, A Pendragon legendát, amit én nagyon-nagyon imádtam.

 

A regény műfaja alapvetően detektívregény, tele misztikus elemekkel, de egyben a műfajnak a paródiája is. Akik szeretik az Agatha Christi regényeket, azoknak biztosan nagyon fog tetszeni, én teljesen egy Poirot könyvben éreztem magam, jöttek a klasszikus angol arisztokraták, a kastély, a gyilkosság és az évszázados titkok.

A regény főszereplője Bátky János, egy Angliában élő magyar fiatalember, aki Szerb Antal önmagáról rajzolt paródiája. Bátky egy estélyen ismerkedik meg  Earl of Gwynedd-el, aki annyira szimpatikusnak találja, hogy meghívja a llanwygani családi kastélyába. És ezzel el is kezdődik a klasszikus bűnügyi regény, helyszínként kapunk egy régi kastélyt, ahol főhősünk megismerkedik az earl bájos unokahúgával, így az izgalmak közepette csipetnyi romantikáról is olvashatunk. Főhősünk egyébként roppant szimpatikus figura, igazi tudósalkat, akit csetlik-botlik, és néha bizony igen-igen palimadár is, de mindenféleképpen jóhiszemű és megingathatatlan erkölcsű. Bátky a rózsakeresztesek elszánt kutatója és rajongója, a kastélyban talált könyvekben pedig egyre többet tud meg róluk és az elméleteikről, miközben valaki az earl életére tör.

Szóval kalandokban és izgalmakban nem szűkölködik a regény, ráadásul az egész történetet hátborzongató kísértetlegenda lengi körbe. Mindez a klasszikus múlt századi angol díszletek között. A regény vége számomra elég meglepő és misztikus volt, de ha a paródia jellegét nézzük, akkor talán inkább fricskának mondható.

A regény először 1934-ben jelent meg, majd a cseh, angol, német, spanyol, francia és bolgár nyelvű fordítása is napvilágot látott. 1974-ben Révész György rendezésében filmesítették meg, a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakította. 1982-ben Bencsik Imre színpadi művé adaptálta Úriember jó kriptából címen. A kortárs kritika posztmodernnek minősíti a regényt, azt állítva, hogy Szerb Antal ezzel megelőzte Umberto Eco A rózsa neve című világsikerű művét.

Szerb Antalról nemrégiben láttam egy dokumentumfilmet, ahol nagyon megható történetet osztottak meg róla a barátai. Az író a második világháború alatt a balfi munkatáborba került, ahonnan a barátai minden befolyásukat latba vetve megpróbálták kiszabadítani. Ez sikerült is volna, azonban az író nem akart a vele  sínylődő lévő barátai nélkül elmenni, rájuk azonban nem vonatkozott a szabadonbocsátási engedély. Így hát az író is maradt. Nem sokkal ezután találtak rá agyonvert holttestére. Szerb Antal tehát nemcsak remek író, hanem remek ember is volt.


Kiadás éve: 2019
Kiadó: Helikon
Oldalak száma: 324

Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal.
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.
A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

 

Címkék: , , , , , ,

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc + 11 =

0 shares

Archívum

Címkék