DEBORAH FELDMAN: Unortodox

Sok helyen, sok kézben és asztalon láttam ezt a könyvet, így én sem bírtam ellenállni, el kellett olvasnom. Érdekes, ismerettágító, elborzasztó és nem könnyű olvasmány, ugyanakkor nagyon megható.

Deborah Feldman egy szigorú közösség tagjaként a szatmári zsidók között élte életét, de mindig is érezte, hogy ő nem ide tartozik. Nem értett egyet a nevelési elvekkel, a fura, főként a nőket megszégyenítő szabályokkal. Mivel nem ismert azonban mást, gyerekként magára maradva, mit tehetett? Amennyire tőle telt követte az elveket. Titokban könyveket olvasott, és kiválóan megtanult angolul, azonban a végzete mégis utolérte, amikor 17 éves korában férjhez adták egy idegen fiúhoz. A házasságtól remélte a bizonyos fokú megváltást, de ekkor kezdett csak igazán szorongani.

Deborah önéletrajzi regénye mély kitárulkozás. Ahhoz képest, hogy milyen szigorú közösségből jött, szabadszájú és olyan őszinte, hogy az néha már zavarba ejtő. Gondolom az írónő ezzel kívánt erőt adni azoknak, akiknek még nem mosták ki teljesen az agyát, és vágynak egy másik világba, ahol a nők megbecsültek, nem kell leborotválni a hajukat, mehetnek egyetemre és nem kell folyton titkolózni, a könyveket és minden nálunk normális dolgot szégyellni. Személyes sorsa, kiszakadása, a világra való nyitása inspiráló és rengeteg reményt hordoz.

Megdöbbentő szabályok tömkelegéből áll ez a közösség, főleg a nőkre nézve, de azért bizonyos szabályozások a férfiakat is érintik. Vajon honnan gondolhatja bárki is, hogy ez normális? Szinte hihetetlen, hogy sokan követik, és teljesen alárendelődnek. Elzárják őket a világtól, szabályozzák, hogy mit tanulhatnak, mikor és mit csinálhatnak és szinte folyamatos félelemben élnek, mindezt legálisan. Tipikusan az a könyv, mikor azt gondolod nehéz a sorsod, aztán elolvasol egy ilyen történetet egy nehéz életről, és rögtön átértékelődik a sajátod. Tanulságos, ajánlom mindenkinek egyszer elolvasni.

 


Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma: 396 oldal
Fordította: Getto Katalin

A ​külvilágtól mereven elzárkózó szatmári zsidó közösség tagjaként Deborah Feldman szigorú szabályok szerint nevelkedett Brooklynban. Előírták számára, mit viselhet, kivel beszélhet, mit olvashat. Az oktatásával alig törődtek, az egyetlen elvárás vele szemben az volt, hogy engedelmes lány és jó feleség váljon belőle. Mindössze tizenhét éves volt, amikor hozzáment a családja által kiválasztott férfihoz, akit alig ismert.

Deborah fuldoklott a mind érzelmi, mind testi értelemben diszfunkcionális házasságban, és a közösségben, amely nagyon szűk teret hagy a nőknek, legyenek bármennyire tehetségesek. Deborah-t pánikrohamok gyötörték, és elképzelése sem volt arról, hogyan enyhíthetne szorongásán.
Kilátástalan helyzetében fokozatosan találta meg a kiutat: miután megszületett a fia, egyre világosabbá vált számára, hogy képtelen megfelelni a haszid zsidó közösség elvárásainak, és maga mögött kell hagynia addigi életét. Egy bátor elhatározással feláldozott hát mindent, amit addig ismert, hogy szabad lehessen, és gyermekét is szabad embernek nevelhesse.

Deborah Feldman kötetének megjelenése óriási vihart kavart, korábbi közössége üldözte és számtalan alkalommal megfenyegette. Ő mégsem bánja, hogy mindenki számára elérhetővé tette történetét, mivel hisz abban, hogy könyvével párbeszédet kezdeményezhet a zárt vallási közösségekben tapasztalható gyakori elnyomásról és bántalmazásról, és hangot adhat azoknak, akikre korábban senki sem figyelt. A könyv alapján készült sorozat 2020 márciusától látható a Netflixen.

Címkék: , , ,

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × 3 =

0 shares

Archívum

Címkék