Mit is mondhatnék, megérintette a lelkemet ez a könyv. Okos, inspiráló és reménnyel teli. Imádtam minden sorát.
Egy mélyszegénységbe zuhant család történetéről szól az 1950-es 60-as években, amely egy anya rossz, nagyon rossz választásával indul. Egészen addig fajulnak a dolgok, míg annyira kevés pénzük marad, miközben a család egyre szaporodik, hogy a lápon egy faviskóban kényszerülnek élni. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Az édesapa alkoholistává és erőszakossá válik, az édesanya idegösszeomlást kap, és otthagyja a gyerekeket, a gyerekek, amint elég idősek lesznek elmenekülnek, hátrahagyva legkisebb testvérüket Kya-t. S, mit kezd egy kisgyermek a lápon? Na, erről szól ez a rendkívüli történet.
A korszak, amiben játszódik a történet egyébként is tele van előítéletekkel, a feketéket, a különcöket, bárkit, aki valamiben is egy kicsit más kiközösítik, lenézik, így vannak a lápon élő emberekkel is, még egy kislánnyal is. Ez ad egyfajta szomorú élet a könyvnek, illetve az, hogy milyen megpróbáltatásokon kell végigmennie egy ilyen kis gyermeknek, és hogy valójában milyen fiatalon kell felnőnie. Ahogy halad a történet azonban egyre inkább kibontakozik Kya énje, ami nagyon ártatlan és inspiráló, ahogy a természet szépségei, a természet körforgása iránt rajong, minden információt magába szív, mint egy kis szivacs. Gyűjti a tollakat, eteti a sirályokat, még akkor is, amikor neki is alig van mit ennie, ahogy feltalálja magát, egyszóval nagyon magával ragadó személyiség.
Olykor meg-meg jelenik a remény, aztán gyorsan tova is száll, például, hogy az apja megváltozik. Aztán pedig megjelennek az őrangyalok. Először Tate a srác a folyóról, akivel közös a rajongásuk, aki mindent megtanít neki, sőt mi több egymásnak jelentik az első szerelmet is, de sajnos először benne is csalódnia kell. Másodszor pedig a fekete házaspár, akik segítik, ahogy tudják, aztán az eladónő a boltból, aki amíg nem tud számolni, titokban mindig több pénzt ad vissza. Szóval számunkra, olvasók számára is megjelenik a remény, az emberekbe vetet hit, de aztán a gonoszság és előítéletesség mindent felülír.
Ez a könyv tehát társadalomkritika is egyben arról, milyenek is tudnak lenni az emberek valójában. Ugye az 1950-es években játszódik, de sajnos, mintha e kérdésben nem fejlődtünk volna túl sokat, hanem mintha megrekedtünk volna. Megmutatja, meddig fajulhat az előítélet, elgondolkodtat és elszomorít. Vajon hányunknak sikerült volna életben maradni a lápon, teljesen egyedül és ép elmével túlélni mindezt? A lápi lánynak sikerült, azonban ennek is volt ára. Ha kíváncsiak vagytok mi, olvassátok el a könyvet. Még a vége is tartogat meglepetéseket.
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás ideje: 2019
Fordította: Csonka Ágnes
Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.
Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt…
Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi lányra” terelődik.
A biológus Owens első regénye egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza. Nem véletlenül került a New York Times bestsellerlistájának első helyére, s vezeti az Amazon sikerlistáját is. Bár csak tavaly ősszel jelent meg, már több mint 1 millió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon is beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet forgat a regényből.
