Sok gondolat kering a fejemben, mióta letettem a könyvet. Beszéltem pár emberrel, hogy mi a meglátásuk egy ilyen szituációval kapcsolatban, többször átírtam a bejegyzést is. De kezdem az elején. (SPOILER várható!)
A történetet Pamela, a főszereplő, meséli el a saját szemszögéből. Pamela egy háztartásbeli nő, aki két kiskorú gyermekével, valamint 21 éves fiával és férjével él együtt. A rengeteg házimunka, a gyerekek és a férj körüli teendők közben valahol elvesztette önbizalmát, magabiztosságát. Úgy érzi, hogy férjével már nem tudnak miről beszélni, egyre jobban elhidegültek egymástól, és úgy általában a férfi nem tartja munkának, azokat a feladatokat, melyeket a felesége elintéz, megold, amivel biztosít egy stabil hátteret a férfinak. Pamela a beszélgetés, a minőségi időtöltés helyett inkább a szexet, szerepjátékokat, az intimitást látja megfelelőnek a kapcsolatuk megmentésére. Ettől az elhatározástól kezdve indulnak a történetben az ötletesebbnél ötletesebb légyottok.
„Nemcsak a társadalom nem becsüli meg az otthon maradó nőket, anyákat, hanem mi sem becsüljük magunkat. Ördögi kör. Ők nem minket, ezért mi sem magunkat.”
Kicsit olyan „segítőkönyvnek” éreztem A férj prostiját. Az írónő hangvételét, a mű légkörét is másnak éreztem, mint eddig, de ehhez a témához úgy gondolom erre volt szükség. Az a tény, pedig, hogy Borsa Brown ennyire más hangvételű könyvet írt, ennyire más témában, azzal szerintem ismét bizonyította példátlan szerzői képességét.
Nagyon sokszor bólogattam a főszereplő gondolataira, érzéseire, ugyanakkor volt bennem egy olyan gondolat is, hogy sok problémáját magának köszönhette. Nincs gyerekem, csak magamból indulhatok ki, ill.a környezetemből, de azt gondolom, hogy egy 21 éves ki tudja takarítani a szobáját, és segítségére lehet az édesanyjának, valamint a család tagjait is meg lehet kérni a gyermekfelügyeletre, (SPOILER), amik egyébként később be is következtek, csak nem értem miért kellett ezekhez a kérésekhez az a magabiztosság, amit Pamela a férjével való játszadozásokból nyert.
Szóval mondhatni kettős érzéseket keltett bennem az elbeszélés, de mivel mindannyian mások vagyunk abszolút el tudom képzelni, hogy vannak ill.lesznek olyan olvasók, akik tökéletesen azonosulni tudnak a főszereplő karakterével. Ami viszont részemről egész biztos: ha játszadozni támad kedvem, vagy egy kis izgalomra vágyom, fel fogom lapozni ezt a könyvet! 🙂
„A nosztalgia, a múlt az maga a szerelem. Van valaki, aki úgy szokott visszaemlékezni a múltra, hogy abban nincs része a szerelemnek? Azért értékes érzés, mert mulandó.”
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2018
Oldalak száma: 480 oldal
Pamela házassága a szakadék széléhez ért. Három gyerekkel, és egy jóképű, sikeres férjjel az oldalán, úgy érzi, ő nem sokat ér. A mindennapjai szürkeségében azonban elhatározza, hogy megszívleli édesanyja egykori tanácsát: „Egy nő legyen tökéletes háziasszony, szerető anya, és otthon az ágyban egy céda.”
Női praktikákat bevetve, és minden szégyenérzetét levetkőzve próbálja visszacsábítani a férjét, akit talán nem is veszített el.
Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Ezúttal humoros formában, de mégis kegyetlenül őszintén és valósághűen mutatja be a női lélek bonyolultságát.
Egy krízisbe jutó házasság újraélesztése, rengeteg erotikával, érzelemmel, nevettető és elgondolkodtató helyzetekkel. Egy olyan történet, ami bárki életében valóssá válhat. Mert a cél: nőnek maradni mindenáron!
