„Dank vajon magába tudja bolondítani a lányt… újra?
Amikor Pagan Moore bebizonyította, hogy méltó a Halál szerelmére, esélyt kaptak arra, hogy együtt maradjanak, ha teljesítenek egy próbatételt.
Azonban azt senki sem ígérte meg Danknek, hogy a lány továbbra is akarni fogja őt…
Amikor egy lélek megteremtetik, annak párja is megszületik. Ezek a lelkek pedig minden életükben egymásra találnak. Beteljesítik egymás sorsát. Pagan számára ilyen lélek a voodoo király. Eljött hát az idő, hogy a lány eldöntse, mire vágyik jobban: együtt lenni a Halállal az örökkévalóságig, vagy amellett a lélek mellett maradni, akit neki teremtettek.
Dank sosem gondolta, hogy aggódnia kellene a választás miatt. Tudta, hova húz a lány szíve. Azonban rá kellett jönnie, hogy semmi sem biztos, miután a lánynak törölték az emlékeiből minden csókjukat, érintésüket, minden közösen eltöltött pillanatukat. Így hát újra el kell nyernie Pagan szerelmét, és bebizonyítania a lány lelkének, hogy pontosan ő az, akihez tartozik.
Mindezzel nem is lenne gond, ha Pagan lelki társa nem állna az útjában.”
A témaválasztás volt először, ami megfogott ebben a könyvsorozatban. A trilógia második részében pedig az, hogy az írónő tudott újat mondani, nem egy unalmas, átmeneti második kötettel találkoztam. Most, hogy A jövőm című művel elérkeztünk a sorozat végéhez, valami fordulatos befejezésre vártam, amit sajnos csak részben kaptam meg.
Meglepően indult Pagan és Dank történetének folytatása, ugyanis Pagan elméjéből és életéből teljesen kitörölték Dank-ot. Minden egyes perc, minden pillanat, cselekedet semmivé lett, mintha meg sem történt volna. Mindezt azért, hogy a lány lelke rátaláljon párjára, a Halál felbukkanása nélkül. Dank ezt nem hagyhatta annyiban és minden eszközzel Pagan visszahódításán volt, miközben a lány lelkitársa is megjelent.
Nem nyerte el a tetszésemet, ahogy a Halál újból próbálta elcsábítani Pagant. Kicsit sablonosnak, elcsépeltnek találtam, egy – két izgalmasabb mozzanattal. Ez igaz volt a cselekményre is. Talán a befejezés csattant viszonylag nagyot és bírt jobb belátásra ezzel a regénnyel kapcsolatban.
Összefoglalván: kissé csalódott voltam az utolsó könyvet illetően, viszont legalább megtudtam Pagan és a Halál sztorijának a végét. 🙂
