Currently Browsing: general press kiadó
Egy elmeháborodott ember által irányított élet-halál harc eseményeit követhetjük végig Chris Carter elképesztő fantáziával megáldott könyvében, ami a Robert Hunter sorozat immáron 6. része. Robert Hunter személyes érintettségbe keveredik egy nyomozásban, amikor is egy véletlen balesetnek köszönhetően egy autó csomagtartójából emberi testrészek bukkannak elő. Az FBI az amerikai kisvárosban azonnal megkezdi az ügy felgöngyölítését. A […]
Nagy várakozással vetettem bele magam S. J. Bennett: A Windsor-csomó című krimijébe, mivel izgalmasnak tűnt egy II. Erzsébet környezetében játszódó krimi. Egyrészt azért érdekelt, mert a Windsor-kastélyban játszódik, másrészt azért, mert a fülszöveg alapján egy modern Agatha Christie-féle regényre számítottam. A sztori röviden annyi, hogy miután a kastélyban holtan találják az előző esti estélyen játszó […]
Őszintén szólva az elején unalmasnak találtam Clare Pooley könyvét, aztán ahogy egyre jobban belemerültem, rájöttem, hogy sokkal többet tartogat magában, mint az elsőre látszik. Julian jól öltözött, különc művész megöregedésének, és egyedül maradásának történetét ismerhetjük meg először a kötetből, illetve azt, hogyan vélekedik mai világunkról, az emberek eltávolodásáról, az önámításról, a mézes-mázos közösségi média mögött […]
Amikor az első Anders de la Motte könyv a kezembe került, tudtam, hogy nem ez lesz az utolsó. Így is lett. A svéd rendőrből lett író fordulatos skandináv krimijei Svédország vadregényes tájain játszódnak, főhősük pedig mindig egy izgalmas karakterű nő. A Pokoli télben sincs ez másként. Laura sikeresen vezeti az apjától örökölt céget. Magánélete azonban […]
A sztori nagyon ütősnek tűnt elsőre, tele drámával, nagy sorsokkal, érdekes munkákkal, ennek ellenére mégsem hozta azt a hatást, amit egy Nicholas Sparks regénytől várnánk. Trevor utolsó rokona, szeretett nagyapja meghal, ami miatt távolkeleti küldetéséről kénytelen hazatérni, hogy mint egyetlen hozzátartozó elrendezze az ilyenkor szokásos feladatokat, ám úgy néz ki tovább marad, mint gondolta volna. […]
