Jaj, nagyon szerettem! Még nyáron olvastam, de már akkor is annyira magával vitt a hangulata, hogy szinte teljesen ott voltam a szereplőkkel. Most pedig, ahogy egyre hűvösebbek a napok, még inkább vissza tudom idézni azt a különleges atmoszférát, ami végig belengte a történetet.
Aki követi a blogot, annak valószínűleg nem mondok újat azzal, hogy hatalmas Karen Swan-rajongó vagyok. Valahogy mindig sikerül olyan világot teremtenie, amibe jó egy kicsit belefeledkezni – ez a Három nyár esetében sem volt másképp.
Elsőre könnyed, napfényes olasz nyári történetnek tűnik, de hamar kiderül, hogy jóval több egyszerű romantikus regénynél. Az 1950-es évek Pugliája szinte megelevenedik a lapokon: a citromfák, az olajfaligetek, a forró utcák és a tenger olyan részletességgel jelennek meg, hogy maga a helyszín is szinte önálló szereplővé válik. Mindehhez egy olyan korszak társadalmi közege társul, amelyben a családi háttér, a társadalmi rang, a hagyományok és a nőkkel szembeni elvárások alapvetően meghatározták az emberek életét.
A cselekmény középpontjában Raffaella és Cosimo kapcsolata áll. Gyerekkoruk óta ismerik egymást, mégis két különböző világból jönnek: a lány egy egyszerű helyi családban nőtt fel, míg Cosimo egy tehetős család sarja, akik csak a nyarakat töltik Pugliában. Bár Raffaella életében ott van Fon, a helyi fiú is, Cosimóhoz fűződő érzései már a kezdetektől fogva sokkal mélyebbek. Emiatt a történetük jóval túlmutat egy egyszerű szerelmi háromszögön: kapcsolatukat újra és újra próbára teszi a kötelesség, a bűntudat és a környezetük elvárásai.
A könyv szerkezete azért is érdekes, mert három nyáron keresztül mutatja meg, hogyan változik meg ugyanazoknak az embereknek az élete. Az első, 1957-es nyár kapja a legtöbb teret, ezért a sztori kezdetben meglehetősen lassan építkezik. Rövid idő alatt sok szereplő jelenik meg, így eleinte nem mindig egyszerű követni a családi, baráti és szerelmi kapcsolatokat. A második nyár ehhez képest inkább átvezetés, 1961-re viszont az események hirtelen felgyorsulnak és ezzel együtt jóval sötétebb irányt is vesznek.
Talán éppen ez a fokozatos átalakulás teszi igazán különlegessé a regényt. Ami eleinte nosztalgikus első szerelemnek és napfényes olasz nyári idillnek tűnik, idővel egy sokkal komolyabb történetté válik, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a titkok, a bűntudat, az erőszak, a bűnözés és a bosszú. A romantikus szál végig fontos marad, mégsem uralja teljesen a regényt.
A Három nyár számomra olyan olvasmány lett, amelynek elsősorban nem egy-egy fordulata vagy jelenete maradt meg, hanem az egész világa. Bár az eleje lassabban indul, a későbbiekben egyre jobban összeérnek a szálak, és a végére egészen más arcát mutatja a könyv, mint amit az első oldalakon várnánk. Talán éppen ezért szerettem ennyire: egyszerre tudott szép, melankolikus, feszült és fájdalmas lenni, miközben Puglia képei még jóval azután is velem maradtak, hogy becsuktam a könyvet.
Kiadó: XXI. Század
Kiadás éve: 2026
Oldalak száma: 464 oldal
Fordította: Bakay Dóra
Az ártatlanság nyara, 1957
A citromfák árnyékában Raffaella Parisi türelmetlenül várja, hogy a kis halászfaluba, Puglia tengerpartjára megérkezzenek a nyári vendégek. Leginkább a gazdag Franchetti család fiára, Cosimóra kíváncsi.
A változás nyara, 1958
Raffaella két szerelem között őrlődik, de választania kell a hagyomány és a szíve vágya között.
A sorsdöntő nyár, 1961
Vajon Raffaella kockára meri tenni az életét a jövőért, amelyről mindig is álmodott?
