Szerintem amikor egy regény ezzel a mondattal kezdődik, mindenképp el kell olvasnunk:
„Egy májusi kedden, életének harminchetedik évében Rachel lelőtte a férjét.”
A mondat után még pár oldalon keresztül ízelítőt kaphatunk a jelen eseményeiből, majd megismerkedhetünk Rachel Childs múltjával, anyjához fűződő viszonyával, édesapja utáni nyomozásával, újságírói karrierjével, tulajdonképpen azokkal a döntésekkel, történésekkel, amik ahhoz vezettek, hogy Rachel élő adásban idegösszeroppanást kapjon. Az összeomlást követően az egykor ambíciózus, kitűnő riporter bezárkozik a lakásába, lényegében nem mer kimenni az utcára. A férje, Brian, marad egyedül mellette, ő az, aki feltétel nélkül szereti és elfogadja a pánikrohamaival ill.az agorafóbiájával együtt. Nemcsak elfogadja, és mellette van, hanem egy idő után, megtanítja feleségét szembenézni félelmeivel, egyre jobban megerősíti önbizalmát.
A regénynek erre az első felére elhamarkodottan mondhatnánk, hogy alig történik fordulatos, „egetrengető” mozzanat, de szerintem ez abszolút nem így van. Egyrészt akinek valaha volt csak egy pánikrohama, vagy valaha is lelkileg gyengének érezte magát, esetleg semmi kedve nem volt emberek közé menni, az maradéktalanul áterezte az elbeszélésnek ezt a részét. Aki pedig van olyan szerencsés, hogy mindig magabiztosan, erővel teli veszi az élet akadályait, az tökéletesen leírva, beépítve egy szereplő magatartásába, szokásaiba értheti meg ezeknek a pszichés betegségeknek a tüneteit, lehetséges okait. Másrészt ezeken az oldalakon ismerhetjük meg Rachel Childs személyiségét, viselkedésének miértjeit.
Brian „önbizalom növelő tréningjének” köszönhetően Rachel kezdi visszanyerni régi önmagát, és egy véletlen kapcsán, egy lehetetlennek tűnő dologgal szembesül. Ahogy a főszereplő, úgy, mi, olvasók is alig hisszük el ezt a váratlan fordulatot. Ez az a pont a cselekményben, melytől kezdve megváltozik a mű hangulata és egy izgalmas, kalandos thriller veszi kezdetét. Egyre jobban bonyolódik a történet, senki sem az, akinek mutatja magát, és egy elképesztően abszurd elbeszélés sorait olvashatjuk. Lezárásnak pedig kapunk egy olyan csavart, mellyel a történet egy 180 fokos fordulatot vesz.
Összefoglalván: semmiképpen ne ijedjünk meg a mű első felétől, és ne írjuk le a regényt olyan mondatokkal, hogy „nehezen indult be” vagy „nem történt semmi az elején”. Visszatekintve rá fogunk jönni mennyire kellettek ezek a sorok a későbbiekben, mennyire építkezett rájuk a cselekmény. Tehát úgyis írhatnám, hogy a könyv egy kiválóan felépített thriller, mely folyamatosan meglepetéseket tartogat.
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2017
Oldalak száma: 352 oldal
Fordította: Orosz Anna
Fülszöveg
Rachel Childs, az egykori újságíró, egy élő adásban történő idegösszeroppanást követően teljesen elzárkózik a világtól. A férje marad az egyetlen ember az életében, aki továbbra is feltételek nélkül szereti őt, és mellette van a legnehezebb pillanatokban a felépülése során.
Valami azonban nincs rendben a férfival. Olykor furcsán viselkedik, és Rachel gyanakvása egy esős délután beigazolódik. Hirtelen minden megváltozik, a házasságuk és az életük is veszélybe kerül. Rachel egy őrületnek tűnő, megtévesztéssel és erőszakkal szőtt összeesküvés hálójában találja magát, ahonnan az egyetlen kiút a félelmei leküzdésén és a könyörtelen igazság megismerésén keresztül vezet.
Dennis Lehane, a vérfagyasztó pszichothrillerek és a sötét, modern krimik nagymestere az új regényében a legjobb formáját hozza. A fordulatokkal teli történetet hús-vér szereplőkkel, tűpontos párbeszédekkel és hatásos atmoszférával tölti meg. Az Egymásba veszve az amerikai megjelenését követően azonnal bestsellerré vált, és a szaksajtó mellett olyan nagy szerzők rajongtak érte, mint Gillian Flynn és Lee Child.