Ezt a könyvet pár hete beválogattam egy 5+1-es ajánlóba, mely szerint mindenképpen el kell olvasnunk. Nos, én már megtettem.
A műről még előljáróban annyit, hogy 2014-ben már kiadta a Könyvmolyképző Kiadó, de akkor Csodácska címmel. 2017-ben újból megjelent Az igazi csoda címmel, filmborítós változatban.
A történet középpontjában August (Auggie) Pullmann áll. August arcdeformációval született, így a sok kíváncsi tekintetet kivédvén ill. a rengeteg műtét miatt, édesanyja otthon tanította a fiút. Az ötödik osztályt viszont már egy iskolában kezdi. Ez egy hatalmas kihívás, mind Auggie-nak, mind pedig az egész családjának. Nem elég, hogy egy teljesen ismeretlen közösségbe kerül, teljesen egyedül, még a külsejét bámuló embereken is túl kell tennie magát. Csak az a baj, hogy sajnos vannak nagyon gonosz gyerekek (felnőttek is jócskán), akik nem csak hosszú percekig nézik Augustot, hanem csúfolják, kiközösítik, valamint úgy gondolják, hogy a testi deformáció egyenlő az értelmi fogyatékossággal. A cselekmény ezeken a történéseken, valamint az iskolába való beilleszkedésen vezet minket végig.
„– A világon mindig is lesznek parasztok, Auggie – mondta a szemembe nézve. – De apával együtt őszintén hiszem, hogy több jó ember él ezen a bolygón, mint rossz. A jók pedig figyelnek és vigyáznak egymásra.”
A regény részekre tagolódik, így többek között megtudhatjuk, hogy milyen érzések kavarognak Auggie-ban, betekintést kaphatunk a fiú nővérének érzelmeibe, ezen kívül August barátainak gondolataival is megismerkedhetünk. Viszont a részekre bontás nem zárja ki, hogy egy egybefüggő elbeszélést olvassunk.
Kicsit csalódott vagyok a történettel kapcsolatban: többet vártam. Úgy érzem csak megkapargatta a felszínt az író: voltak benne „csúnya” dolgok (párszor könnyeztem is), de mégis ebben a mai világban, amikor ha csak valakinek nem tetszik pl. a kabátod, évekig kiközösítenek és folyamatosan megaláznak. Ezért valahogy „kevésnek” tűnt, amit August-al az iskolatársai műveltek. Tehát hiányoltam a műből a téma bővebb kifejtését. Gondolok itt arra, hogy a társadalom nehezen fogadja el a másságot, és igyekszik kirekeszteni magából ezeket az embereket. Akár szavakkal, akár tettekkel.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017
Oldalak száma: 368 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Megjelent Csodácska címmel is.
Fülszöveg:
„Egy csöndes átváltozás gyönyörű, humoros és olykor könnyekig megható története.” (Wall Street Journal)
August (Auggie) Pullman arcdeformációval született, így nem járhatott suliba – egészen mostanáig. Épp most kezdi az ötödik osztályt a Beecher Prep Iskolában, és ha valaha csöppentél már be újoncként egy közösségbe, pontosan tudod, milyen nehéz ez. Az a helyzet, hogy Auggie is csak egy hétköznapi gyerek. Csupán az arca nem hétköznapi. Vajon képes lesz meggyőzni az osztálytársait arról, hogy külseje ellenére közéjük tartozik?
R. J. Palacio egy modern klasszikust írt. Humoros, felemelő és hihetetlenül megható regényt, amire a végszót követően még sokáig emlékezni fogunk – miután egy ültő helyünkben elolvastuk, és lelkesen továbbadtuk.
