Anders de le Motte szerintem a legjobb skandináv krimiíró, a Scane-tetralógiájáról már négy alkalommal is ódákat zengtem a blogon. 2024-ben indított el az új krimisorozatát, Leo Asker nyomozónővel a főszerepben. A sorozat első kötete, az Elveszett lelkek címet viseli, itt még úgy érzem annyira nem talált magára az író, viszont az Üvegemberben már abszolút és végig fenntartotta a feszes tempót.
A történet két szálon fut végig. Leo gyerekkori barátja, Martin Hill kap egy felkérést a titokzatos Irving családtól egy könyv megírására a híres Gunnar Irvingről. A férfi azonnal igent mond a felkérésre, amelynek keretében a birtokra kell költöznie. Martin abban reménykedik, hogy ellátogathat a titokzatos szigetre is, amely az UFO-hívők mekkája. A legenda szerint ugyanis Gunnar Irving itt találkozott egy földönkívülivel. Az Irving család birtokán azonban számos furcsaságot tapasztal és úgy tűnik, valaki az életére tör.
Eközben Leo sem unatkozik. Rejtélyes telefonhívást kap a rég nem látott apjától, akinek birtoka közelében egy holtestre bukkantak. A megszállott férfi megfenyegeti a lányát, hogy vagy előkeríti a valódi gyilkost, vagy vérfürdőt rendez, amennyiben a kollégái érte jönnek. Leo-ban feltépődnek a régi sebek és nem tudja, bízhat-e az apjában, mindenesetre nyomozni kezd az ügyben.
Szerintem Anders de la Motte kiválóan ért az atmoszférateremtéshez és a feszültségkeltéshez, ezt pedig az Üvegemberben is kamatoztatja. A történet végig pörgős és izgalmas, én nagyon gyorsan haladtam vele. A fordítás ezúttal is a kiváló Dobosi Beáta munkája. Ajánlom minden krimi és skandináv krimi rajongónak.
Kiadás éve: 2025
Kiadó: General Press
Oldalak száma: 536
Fordította: Dobosi Beáta
