J.D. BARKER: Valami ​az emeleten

J.D. Barker a 4MGY trilógia óta az egyik kedvenc szerzőm, ezért természetes, hogy magas elvárásaim voltak a könyvvel kapcsolatban. Az eddigi művei feszesek, okosan felépítettek és tele vannak igazi, zsigeri feszültséggel. Ez a történet viszont most egészen más volt.

A regény New Castle mellett, egy titokzatos szigeten játszódik, ahol David Spivey egy hatalmas házat örököl elhunyt nagymamájától. A történetet Billy, a legjobb barátja meséli el, aki a haverokkal együtt követi Spiveyt a szigetre, hogy ott töltsék utolsó nyarukat a főiskola előtt. Már az első napokban kiderül, hogy a házhoz furcsa szabályok tartoznak: nem szabad bezárni az ajtókat, nem szabad 16 éven aluliakat a szigetre vinni, tilos felvenni a telefont, és mindig meg kell etetni valakit – vagy valamit – aki csak Emerson néven szerepel a listán.
Ahogy a kamaszok egyre mélyebbre merülnek a ház titkaiban, a játékos kíváncsiság lassan nyugtalanító megszállottságba fordul. A sziget sötét atmoszférája mindent áthat, a határ a valóság és a természetfeletti között fokozatosan elmosódik. Amit eleinte tréfának szánnak, az hamar rémálommá válik – és a ház mintha figyelne, lélegezne, reagálna minden cselekedetükre.
A fiatalok története mellett a szerző a helyi rendőrfőnök szemszögét is megmutatja, aki próbálja összerakni a rejtély darabkáit. A két szál egyre szorosabban fonódik össze, miközben a kamaszok kalandja lassan hátborzongató, mindent elnyelő horrorba torkollik.

Nem a klasszikus, rémisztgetős horror, hanem egy múltbéli titkokban gyökerező történet, amelynek árnyai a jelenbe is átnyúlnak. Barker ezúttal is mesterien adagolja a feszültséget: eleinte csak halk neszek és apró furcsaságok borzongatják az olvasót, majd fokozatosan sötétebb, megmagyarázhatatlan erők veszik át az irányítást.

Akik szeretik a lassan kibontakozó, hangulatra építő, pszichológiai mélységű elbeszéléseket, ez a könyv akár tökéletes olvasmány is lehetne – nekem mégis maradt utána hiányérzetem. A ház természetfeletti működése homályos, és a történet végére több kérdés megválaszolatlanul marad. Engem ez nem elgondolkodtatott, hanem inkább kizökkentett: ahelyett, hogy napokig a hatása alatt maradtam volna, végül csak értetlenül tettem le a regényt.

Ha nem J.D.Barker írta volna a könyvet, azt mondanám: egyáltalán nem volt rossz, a cselekmény vitt magával, még ha akadtak is hibái. De ismerve a szerző korábbi, erőteljes és precízen felépített munkáit, ez a kötet sajnos csalódást keltett.


Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2025
Oldalak száma: 480 oldal
Fordította: Sepsi László

Egy kísértetház születéséhez valakinek előbb meg kell halnia.

New Castle-ben, az álmos partvidéki kisvárosban a tizenhét éves Billy Hasler élete hamarosan borzalmas fordulatot vesz. Amikor legjobb barátja, David Spivey örököl egy titokzatos házat egy közeli szigeten, úgy tűnik, tökéletes helyet találtak arra, hogy együtt töltsék az utolsó nyarukat a főiskola előtt. Nincsenek szülők. Nincsenek szabályok. Nincsenek következmények.

Miközben elmélyednek a sziget sötét történelmében, felébresztenek egy ősi, gonosz erőt, amely generációk életére volt hatással. Az ártatlannak induló nyári kaland hamarosan vérfagyasztó lidércnyomássá fajul.

A Valami az emeleten hátborzongató történet barátságról, áldozathozatalról és az emberi értelem számára felfoghatatlan sötétségről. J.D. Barker ezúttal a horror műfajában engedte szabadjára a képzeletét, története letehetetlen az utolsó dermesztő pillanatig.

Tags: 2025, 4 csillag, agave könyvek kiadó kft., j.d.barker, thriller, valami az emeleten

Kapcsolódó bejegyzések

előző bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhárom − öt =

0 shares

Archívum

Címkék