Hatala Csenge: Requiem

Forrás: youtube.com

“A ​népszerű kultúrdetektív újra akcióban!

Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek.

Ki volt a székesfehérvári koncerten elhunyt fiú? Vajon mi történhetett vele azon a sokat emlegetett, februári estén, és miért nem mesélte el még senki a történetét? Hatala Csenge Requiem című nyomozási naplójában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Csenge további izgalmas dilemmák nyomába ered: Kitiltották-e a Karthago zenekart Fejér megyéből a koncerten történt, tragikus esemény miatt? Kik azok a csövesek? Mi a közös a Technokol Rapidban és a Parkánban? Hogy született meg a Requiem című, híres dal, és milyen fogadtatása volt, amikor először játszották?

Hatala Csenge a valós eseményeken alapuló történetek megszállottja. Első könyvében, a Hírzárlat című dokumentarista regényben az 1973-as balassagyarmati túszdráma eseményeit és utóéletét dolgozta fel. A kötet 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.”

A szüleimnek, leginkább édesapámnak, köszönhetően egy olyan környezetben nőttem fel, melyben állandóan jelen volt a zenehallgatás. A rengeteg bakeliten, később kazettán szinte csak rockzenék voltak: többek között P.Mobil, Beatrice, Piramis és bizony Karthago is. Tehát, hogy mikor találkoztam először a Requim című számmal? Fogalmam sincs. Valahogy mindig hallottam és ismertem. A dal történetéről én csak annyit tudtam, hogy rosszul lett egy fiú az együttes székesfehérvári koncertjén, és elhunyt. Úgyhogy amikor felfedeztem ezt a nyomozási naplót, nagyon kíváncsi lettem a teljes sztorira. Ugyanakkor féltem is, hogy mit fogok majd írni a műről, hiszen azt tudtam, hogy egy szót sem akarok leírni abból, amit olvastam, és a nyomozás részleteiről is mélyen hallgatni szeretnék.

Aztán elkezdtem falni a betűket és nem tudtam elszakadni tőlük. Hatala Csenge egy precíz, minden kisebb eseményre kiterjedő nyomozást hajtott végre, minden kis szálba “belekapaszkodott”, hátha az lesz majd, ami feltárja a fiú tragédiáját.

Rendkívül érdekesen építette fel a könyvet, folyamatosan fenntartva az olvasó figyelmét. Mindezt úgy vitte véghez, hogy közben bemutatta az akkori fiatalok életét, a “csöves kultúrát”. Minden szavával érzelmek hadát indította el bennem: furcsa és egyben jó érzés volt arról az időszakról olvasni, melyről már rengeteget hallottam édesapámtól, ill.a korosztályától. De a fiatalok életén túl a szerző bepillantást nyújtott a régi rendszerbe is, melyet megdöbbentő volt így, leírva látni.

Összefoglalván: nekem nagyon tetszett mind Csenge kutatása, mind ahogy az egész nyomozást leírta. Átszőve az egészet az akkori emberek életvitelével, aminek köszönhetően egy kerekebb képet kaptunk, jobban megértve egy fiú tragédiáját.

Köszönöm a könyvet az Athenaeum Kiadónak!

Címke: , , , , , ,
előző bejegyzés következő bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 × kettő =

39 shares